Borvidékek - Archimedia

    Csongrád

A Kövidinka termesztésénél jellegzetes művelést alkalmaztak, az ún. kopaszmetszést, mely még a szőlőkarók használatát is feleslegessé tette. Az alföldi borok savai lágyabbak a hegyvidéken termesztettnél, s ez kedvez a mai ízlésnek. Az itteni borok nagy mennyisége nem párosul igénytelenséggel. A szőlőtermelésért és a borok minőségének elismeréséért kapta a város 1986-ban „A szőlő és a bor nemzetközi városa” kitüntető címet.

Terület: 2360 hektár.
Klíma: száraz, szélsőséges, sok napsütés jellemzi.
Talaj: homok, homokos lösz.
Szőlőfajták, borok: Kékfrankos, Rajnai rizling, Kövidinka, Zweigelt. Az alföldi borvidékekhez hasonlatosan itt is az asztali bor termelése dominál.

a) Csongrádi körzet: Csongrád, Hódmezővásárhely,
b) Kisteleki körzet: Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz,
c) Pusztamérgesi körzet: Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés,
d) Mórahalmi körzet: Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Kiskundorozsma, Mórahalom, Zákányszék, Zsombó településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Csongrád
Ősi település. A város régi magja védett. Gyógyfürdője 47 ºC-os, homokos strandja 700 méter hosszú.

Kiskundorozsma
A jellegzetes alföldi szélmalom 1821-ben épült.

Ópusztaszer 
Az Árpád Emlékművet 1896-ban, a millennium évében emelték annak emlékére, hogy a honfoglalók itt tartották meg az első törvénykező gyűlést. Az emlékmű mellett monostor romjait tárták fel, melynek legkorábbi része a X. századból való. Itt látható a honfoglalást megörökítő Feszty-körkép, melynek restaurálását a millecentenárium ünnepére, 1996-ra fejezték be.

    Hajós-Baja

Bár a szőlőtermesztés ökológiai feltételei az Alföldön nem olyan jók, mint a hegyvidékeken, a bor minősége – megfelelő kezelés esetén – a hegyi borokkal vetekszik. A magyarországi német építészet képviselői a hajósi pincefalut alkotó jellegzetes présházak, melyek – a magyar vendégszeretettel párosulva – igen vonzóvá teszik ezt a borvidéket a borkedvelők számára.

Területe: 2304 hektár.
Klímája: szélsőséges, száraz, kifejezetten meleg nyarú.
Talaj: eltérően az Alföld többi területétől, itt a homok helyett a lösz dominál.
Szőlőfajták, borok: Rajnai rizling, Chardonnay, melyek lágyabb bort adnak. A Kadarka bora finom, tüzes, kellő bársonyossággal rendelkezik. Található itt Kékfrankos, Cserszegi főszeres, Cabernet és Zweigelt is.

Baja, Bátmonostor, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Baja
A római korban a szarmaták éltek itt. A város a XVIII-XIX. században vált az Alföld egyik legforgalmasabb kereskedelmi központjává. A ferences templom, valamint a hozzá csatlakozó rendház épülete, a római katolikus templom, és a görögkeleti szerb templom a XVIII. században épült. 

Bátmonostor
A faluban középkori kolostor romjai találhatók.

Érsekcsanád
A községnek jelentős népművészeti hagyománya van.

Hajós 
Az érseki kastély 1739-ben épült. A barokk kegytemplomot 1728-ban emelték, majd 1820 körül átépítették. A plébánia épülete valamint a Nepomuki Szent János szobor a XVIII. századból való. A falutól délre védett pincefalu található, ezernél is több présházzal.

    Kunság

A homokos talajú Alföldön található az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. A szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették. Az itt termett ún. homoki bor a mindennapok bora. 
Nem különleges eseményekre, ünnepi asztalra való, viszont a „kocsmabor” a hétköznapok fontos része.

Hamvas Béla az itt termett borokról a következőket írja: „Ezzel, hogy korcsmabor, nincsen szándékomban lebecsülni. Sőt. A korcsma, civilizációnknak egyik legfontosabb intézménye, sokkal fontosabb, mint például a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják.”

Terület: 27903 hektár.
Klíma: csapadékban szegény terület. Forró, napos nyár és hideg, száraz tél jellemzi.
Talaj: főleg homok, lösz.
Szőlőfajták, borok: Ezerjó, Kövidinka, Aranysárfehér - harmonikus összetételű, könnyed borok. Kadarka - rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos. Kékfrankos - finom, fűszeres, könnyed.

a) Bácskai körzet: Bácsalmás, Bácsszőlős, Borota, Csikéria, Dávod, Dusnok, Jánoshalma, Kéleshalom, Kunbaja, Mélykút Tompa,
b) Cegléd–Monor–Jászsági körzet
Ceglédi alkörzet: Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Hernád, Inárcs, Kakucs, Nagykőrös, Nyársapát, Örkény,
Jászsági alkörzet: Jászberény, Jászszentandrás, Heves,
Monori alkörzet: Bénye, Gomba, Kóka, Monor,
c) Dunamenti körzet: Apostag, Dunavecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu,
d) Izsáki körzet: Ágasegyháza, Fülöpháza, Fülöpszállás, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás,
e) Kecskemét–Kiskunfélegyházi körzet: Ballószög, Bugac, Felsőlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse,
f) Kiskőrösi körzet: Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár,
g) Kiskunhalas–Kiskunmajsai körzet: Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kunfehértó, Móricgát, Szank, Zsana,
h) Tiszamenti körzet: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár–Homok, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Akasztó
A római katolikus templom tornya gótikus eredetű.

Bugac
A Kiskunsági Nemzeti Park része. A természeti értékek mellett megtekinthető a híres magyar szürke marha, a rackajuh valamint a mangalica tartása is. A pásztorkodás emlékeit múzeum őrzi.

Cegléd
Református temploma Hild József tervei alapján épült a XIX. században. Szintén ebből az időből való a római katolikus templom is, mely előtt késő barokk Szentháromság szobor áll.

Cserkeszőlő
Jódos-brómos gyógyvize mozgásszervi megbetegedésekre kiváló.

Fülöpháza
A község határában található a Kiskunsági Nemzeti Park egyik területe.

Fülöpszállás
A barokk református templom 1758–1761 között épült. A Kiskunsági Nemzeti Park részei a község határában található, gazdag madárvilággal rendelkező szikes tavak.

Harta (Hartau)
A XVIII. századtól német nemzetiségu falu. Híresek kézzel festett bútorai.

Izsák
A községtől nyugatra fekszik a Kolon-tó, hazánk egyik legnagyobb mocsara, mely a Kiskunsági Nemzeti Park része. A védett lápréteken, mocsárréteken és láperdőkön ritka halak, hüllők és madarak élnek.

Jászberény
Az 1472-ben épült ferences templomot a XVIII. század második felében átalakították. Római katolikus temploma barokk stílusú.

Kecel
A fürdőtelep vize 42 ºC-os jódos-brómos hévíz.

Kecskemét
1368-ban egy oklevél már városként említi. A XV. századtól főként a mezőgazdasággal összefüggő iparágak jellemezték. 1870-től indult meg a homoki kertészkedés és szőlőkultúra. Ebben a városban született Kodály Zoltán.
A zsinagógát 1864–1871 között építették. A „Cifrapalota” magyaros szecessziós stílusban készült. A Városháza épületét (1893–1896) Lechner Ödön és Pártos Gyula építette, dísztermét Székely Bertalan freskói díszítik. A volt ferences templomot a XIII–XIV. század fordulóján építették. Az épülethez tartozó XVII. századi barokk kolostorban működik a Kodály Intézet. Az 1832–1834 között épült Katona József Színház előtt 1742-ből származó barokk Szentháromság-szobor áll.

Kiskőrös
Petőfi Sándor szülőházában emlékmúzeum található. A XVIII. században szlovákok települtek ide, hagyományaikat tájház mutatja be. A városban 56 ºC-os konyhasós jódos-brómos hévizű gyógyfürdő is működik.

Kiskunfélegyháza
A régi Félegyházát a XIII. század közepén betelepült kunok alapították, a mai várostól északkeletre eső területen. A városi fürdő épületét, melyet 47 ºC-os hévíz táplál, a század elején építették. A Szent István-templom neoreneszánsz stílusban 1872–1880 között épült. A majolika díszítésu szecessziós Városháza 1912-ben készült el. Az 1753-ban épült a Kiskun Múzeum épülete, mely régészeti-, helytörténeti- és néprajzi gyujteménynek ad otthont. Itt van Móra Ferenc szülőháza is.

Kiskunhalas
A világhírű halasi csipke története 1902-re nyúlik vissza. Az itt készített csipkék a brüsszeli világversenyen aranyérmet nyertek. Ipari műemléke a működőképes szélmalom. Termálvizes fürdője 49 ºC-os.

Kunszentmiklós
A református templom késő barokk (1792), a Városháza (1826) és a Tóth-kúria klasszicista stílusban épült. 1971-ben a régészek avar fejedelmi sírt találtak.

Lajosmizse
A községben tanyamúzeum található.

Ráckeve
A késő gótikus görögkeleti szerb templom a XV. század végérol való. A Savoyai-kastély és a római katolikus templom XVIII. századi.

Solt
Temetőjében faragott fejfák, szolohegyén régi pincék láthatók. Fontos dunai átkelőhely.

Soltszentimre
XV. századi gótikus templom romjai láthatók a faluban.

Szabadszállás
A református templom 1728-ban épült.

Szigetújfalu
A római katolikus templom 1770-ben épült.

Tiszaföldvár-Homok
A község fürdőjének gyógyvize jódos. Nevezetessége a Tiszazugi Tájmúzeum.

    Ászár-Neszmély

A borvidék nemrégiben nyerte el, ill. kapta vissza a borvidéki rangot. A Dunára néző neszmélyi szőlőhegyeken termő borról Széchenyi István is írt dícsérő szavakat, és sokan kedvelték az itteni bor kellemesen savanykás ízét. Az Esterházy család Csákvári Uradalmának híres ászári mintaszőlészete és pincészete is hozzájárult ahhoz, hogy a vidék a XIX. század második felében nemzetközi ismertségre tett szert.

Terület: 1494 hektár. 
Klímája: az átlagnál hűvösebb, kevesebb a napsütés, a csapadék közepes mennyiségű.
Talaj: homok, illetve lösz.
Szőlőfajták, borok:
Rizlingszilváni – könnyed, finom elsődleges illatokkal rendelkezik.
Olaszrizling – finom, szép savú, étkezéshez jól párosítható.
Leányka – harmonikus, kerek, behízelgő illat és zamat jellemzi.
Ezerjó – élénk savú, a nehezebb, zsírosabb ételek kísérője lehet.
Rajnai rizling és Chardonnay szőlőket is termesztenek.

a) Ászári körzet: Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely;
b) Neszmélyi körzet: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Szomód, Tata, Vértesszőlős településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Almásneszmély 
A XV. századi református templomot középkori fal veszi körül. Ugyanebből az időből való a várrom, valamint a Király-kút.

Baj
Itt található az ország legnagyobb, 748 literes tölgyfahordója, melynek homloklapját II. Rákóczi Ferenc faragott képmása díszíti. A barokk stílusú római katolikus templom XVIII. századi.

Esztergom
Ősidők óta lakott terület. A Vármúzeumban az Árpád-kori királyi palota feltárt maradványai, valamint egyéb leletek találhatók. Az ún. öregtemplom a XVIII. sz. második felében, a Bazilika 1882-1869 között épült. A Főszékesegyház Kincstárában értékes ötvös- és textilgyűjteményt őriznek. A Keresztény Múzeum, mely értékes középkori festmény- és porcelángyűjteménynek ad otthont, az Prímási Palota épületében van.

Kisbér
Az itt található kastélyt a XVIII. század második felében építették, majd 1840-ben átalakították.

Kocs
Ennek a falunak a nevéből ered a magyar „kocsi”, valamint az angol „coach” szó. A könnyű, ló vontatta személyszállító kocsit még Zsigmond király idejében, a XV. században kezdték gyártani helyi iparosok.

Tata 
A környék, a leletek tanúsága szerint, az őskor óta lakott. A vár a XIV. század végén épült, később Mátyás király reneszánsz várrá építtette, a törökök alatt végvár szerepét töltötte be. 1815-1895 között historizáló stílusban alakították át. Ma múzeum. A Szent Kereszt plébániatemplom és az Esterházy-kastély a XVIII. század második felében épült. A kapucinus-templom és a hozzá kapcsolódó rendház barokk stílusú. 

Vértesszőlős 
Itt tárták fel a kb. félmillió évvel ezelőtt élt ősember telephelyét. Az ásatások helyén szabadtéri múzeumot alakítottak ki.

    Badacsony

A Balaton környékén termő borok saját karakterrel bírnak. Egy borospince előtt ücsörögve összes érzékszervünknek gyönyörűséget szerezhetünk -, hiszen a borok minősége a táj szépségével párosul, a tó, a szőlőhegyek, fehér falú présházak és a hegyek lábához húzódó kis falvak látványával. Sok művész és tudós ember adózott egy-egy művel a táj varázsának, és az sem véletlen, hogy Badacsony borát az "istenek nektárjának" nevezték.

Terület: 1797 hektár.
Klíma: kiegyenlített, szubmediterrán jellegű. Sok napsütés jellemzi, védett az északi széltől.
Talaja: változatos, vulkanikus eredetű.
Szőlőfajták, borok:
Olaszrizling a legelterjedtebb – lágy, savai tompák, keserű mandulára emlékeztető zamatú. Jó évjáratban aszú is készül belőle.
Szürkebarát a leghíresebb – zamatos, tüzes, harmonikusan gömbölyű, magas alkoholtartalmú bort ad ezen a területen.
Kéknyelű „úri szőlő” – jó minőségű, de keveset terem, mert nehezen termékenyül. Diszkrét, fűszeres bukéval, nemes eleganciával bír.

Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

A jellegzetes alakú hegy 438 m magas. Az i.e. III. és II. században több kelta település volt ezen a területen. A legtöbb lelet a római korból származik. A badacsonyi présházakat gyakran római épületek falmaradványaira építették. Sírok, szobrok, kőkoporsók, oltárok és más emlékek is előkerültek (pl. Victoria istennő bronzszobra). A XIV. században már ismert település volt.

Badacsonytomaj
Alsó- és Felsőtomaj egyesüléséből jött létre. Eszterházy birtok volt. Fejlődését a bazaltbánya megnyitása indította el. Építészeti emlékek Szegedi Róza présháza, Kisfaludy ház, Malatinszky-kúria, népies barokk présház és pince 1798-ból, kéttornyú bazalt templom 1932-ből, barokk és klasszicista épületek, Szőlészeti és Borászati Múzeum.

Badacsonytördemic
Középkori templomát 1297-ben említik először. Található itt egy barokk plébániaépület, melyet a XVIII. században építettek újjá, valamint egy 1852-ben épült présház.

Hegymagas
A község a Szent György-hegy nyugati lábához települt. Középkori település. Két templomát 1274-ben említik először, később a törökök feldúlták. A Lengyel család kápolnája, a Tarányi-présház, valamint több présház a XVIII. századból való.

Kővágóörs
Először 1351-ben említik. Határában volt a törökök által elpusztított Kisörs – templomának maradványai még állnak – valamint Ecsér, ahol XII. századi templomromot tártak fel. A környék egyik legszebb faluja, s ezt XVIII–XIX. századi épületeinek köszönheti. Evangélikus temploma valószínűleg középkori eredetű.

Salföld
A középkori pálos kolostor romjai az erdő közepén találhatók, az oklevelek először 1263-ban említik. A török időkben a település és a kolostor is elnéptelenedett. A hajdani templom falai jórészt még állnak. A község határában kezdődő 12 km hosszú Kőtenger - maradványaiban - ma is látható.

Szigliget
A Szigligeti várat 1262-ben építtette a Pannonhalmi Apátság, de a Rákóczi-szabadságharc bukása után lerombolták. A XIII. század első felében épült az avasi templom. A környékről bronzkori temetőt, kelta sírt, valamint római épületromokat tártak fel. A volt Esterházy kastély 15 hektáros parkja botanikai gyűjtemény.

Tapolca 
A város kórháza alatt levő Tavasbarlang klímája kiválóan alkalmas légzőszervi megbetegedések gyógyítására

    Balatonfüred–Csopak

Ez a borvidék, mint a neve is mutatja, két különböző bortermelő tájra oszlik. A balatonfüredi borok testesebbek, tüzesebbek, alkoholszintjük magasabb – míg a csopaki borok tartózkodóbbak, könnyedebbek, illat- és zamatgazdagabbak. Balatonfüredet és környékét a gyógyvíz és a bor együttes ereje teszi vonzóvá. A világ különböző részéről utaznak ide azok az emberek, akik önmagukat egy kicsit kényeztetni akarják – kívülről és belülről egyaránt, a szénsavtól pezsgő gyógyvíz, az egyedülálló, szívbetegeknek kedvező hatású klíma, valamint a jófajta fehérbor erejével.

Terület: 2270 hektár.
Klíma: sok napfény, a szőlőtermesztésnek kedvező időjárás.
Talaj: változatos, Kristályos pala,melyet homokkő, mészkő, illetve homok takar. Néhol a magas vastartalom miatt a föld vörös színű.
Szőlőfajták, borok:
Olaszrizling – esztétikailag is kellemes: zöldesfehér, rezedára emlékeztető illat fűszeres ízekkel, testes, gömbölyű ízhatás, több év múlva szilvaillatú másodlagos bukéval gazdagítva.
Rizlingszilváni, Chardonnay – kellemes, intenzív illatú, lágy, zamatgazdag bort adnak.

a) Balatonfüred–Csopaki körzet: Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonszőlős, Balatonudvari, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly,
b) Zánkai körzet: Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Alsóörs
Először a XII. században említik. A község építészeti emlékei közül a legfontosabb egy 1500 körül épült késő gótikus köznemesi udvarház. A református templom a XIII. században épült román stílusban, később gótikus, majd barokk stílusban építették át. Famennyezete a XVII. század elejéről való. Jelentősek a XVIII-XIX. századi népi építészet emlékei

Balatonfüred
Hazánk egyik legrégebbi gyógyhelye, tiszta levegője és szénsavas gyógyforrásai miatt. Gyógyvizét a XII. század második felében már említik. Innen indult el 1846-ban az első balatoni gozhajó. Balatonfüred a balatoni vitorlás-élet központja. 
1913-ban épült a fürdő és a kórház épülete. A füredi szénsavas gyógyvíz a szív és keringési rendszer betegségeinek kiváló gyógyszere. A kórház közelében hét forrás tör fel. Itt található Jókai Mór villája, mely ma múzeum. A Vázsonyi út elején, a régi katolikus temetőben áll egy középkori gótikus templom romja, alatta római épület falai találhatók.

Balatonszőlős
Környékén sok római kori leletre bukkantak. A községet 1082-től említik az oklevelek. Református temploma középkori eredetű, gótikus kapuzattal.

Balatonudvari
A temetőben védett, szív alakú sírkövek találhatók.

Csopak
A Balaton-part közelében szénsavas források vannak. A főutcában található egy középkori eredetű torony romja, valamint egy XIII. századi egyhajós templom maradványa. A környéken szép régi présházak sora áll.

Felsőörs
Környékén néhány római villa maradványa került elő.

Lovas
Itt tárták fel a világ egyik legrégebbi festékbányáját, melyet a szakértők 35-40 ezer évesnek tartanak. Lovas határában római és avar kori emlékek is előkerültek.

Monoszló
Középkori falu. XIII. századi templomának szentélyében temették el az 1299-ben elhunyt Monoszlói Ladomér esztergomi érseket. A jelenleg klasszicista stílusú templom oldalbejáratát faragott életfa motívum díszíti.

Örvényes
Határában, a III. századból származó római épületeket tártak fel, köztük egy kovácsműhelyt, csaknem teljes felszerelésével. Sok kőfaragvány, épületrész, használati tárgy és ékszer került elő az ásatások során. A leletanyagot a Tihanyi Múzeumban és a veszprémi Bakonyi Múzeumban orzik. Már az Árpád-házi oklevelek is megemlékeznek vízimalmairól, egy XVIII. századi eredetű, népies stílusú malom ma is látható. A régi temetőben áll egy XIII. század elso felében épült templom romja.

Paloznak
Innen is el lehet érni a balácapusztai ásatásokat, ahol római település nyomaira bukkantak.

Pécsely
A község középpontjában emelkedő református templomot egy XII. századból való kis templom helyén építették klasszicista stílusban. Határából közelíthetőek meg a középkori Zádor vár romjai.

Tihany
Az apátságot I. András alapította 1055-ben. Sírja a jelenlegi barokk templom román stílusú altemplomában található. Az alapítólevél az első magyar nyelvu írásos emlék. Az apátsági templom és rendház XVIII. századi. A félsziget belsejében találhatók a XI–XIV. századi sziklába vájt barátlakások.

Zánka
Középkori templomát 1786-ban barokk stílusban átépítették, a XIX. század végén a templom keleti oldalán tornyot emeltek.

    Balatonfelvidék

E gazdag középkori hagyományokkal rendelkező borvidék nem fekszik közvetlenül a Balaton partján, de éghajlatára még hatással van a tó közelsége. Ezt a vidéket szépsége és csökkenő számú őslakossága miatt a városi emberek már évekkel ezelőtt felfedezték maguknak. Nagy számban költöztek ide művészek is, akik szívükön viselték a táj arculatának megőrzését, és sokat tettek is ezért. Főleg a Káli-medence környékére jellemzőek az igényesen rendbe hozott régi és - stílusában a tájba illeszkedő - új házak, templomok, fogadók és vendégváró borpincék.

Terület: 1510 hektár.
Klíma: változatos, de mediterrán hatást is élvező, sok napsütés jellemzi.
Talaj: változatos: meszes kőzetek, bazaltos láva és tufakőzetek, vályogos talajok.
Szőlőfajták, borok:  Olaszrizling, Szürkebarát, Chardonnay – testes, ízgazdag, élénken savas borok, finom illatokkal.

a) Káli körzet: Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla;
b) Balatonederics–Lesencei körzet: Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Zalahaláp,
c) Cserszegi körzet: Balatongyörök, Csabrendek, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Héviz–Egregy, Rezi, Sümeg, Sümegprága, Várvölgy, Vonyarcvashegy településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Balatonederics
A községet 1214-ben említik először.  XIII. századi eredetű temploma alatt római épület maradványai láthatók.

Balatongyörök
A műút mentén kialakított ún. Szépkilátó nevű pihenőhelyről a Balaton egyik legszebb panorámája látható. Ez alatt tör fel a Római forrás, mellette pedig római villa fürdőjének maradványait tárták fel.

Gyenesdiás
A község valamikor Keszthely szőlőhegye volt. A hegyoldalban számos római korból származó leletet találtak. A faluban avar sírmezőt is feltártak a régészek. Néhány szép régi boronapincét is láthatunk itt. A Szent Ilona kápolna (1826), a Havas Boldogasszony-templom (1893), az alsódiási János-forrásnál álló Nepomuki Szent János szobor mind klasszicista stílusban készült.

Hegyesd
A várat 1329-ben említik először az oklevelek. Maradványai ma is láthatók Hegyesd bazaltkúpján. 

Hévíz-Egregy
Gyógyvizét először 1328-ban említik. Itt található Európa legnagyobb melegvizű tava. Mozgásszervi betegségek (ízületi, gerinc-, izom- és idegmegbetegedések) gyógyítására kiváló. A községhez tartozó Egregyben Árpád-kori, a XIII. század első felében épült templom van. Ugyanitt római katona IV. századi sírját tárták fel.

Köveskál
Látnivalók XVIII. századi barokk római katolikus templom, eredeti freskókkal, Sóstókáli-rom, román stílusú XIII. századi falusi templom. Szintén ebből az időből származik a Töttöskáli-rom is. Református temploma 1769-ben épült. A falutól nyugatra a már említett „kőtenger” található.

Lesencefalu
Gótikus eredetű, majd barokk stílusban átalakított templom van a faluban.

Lesenceistvánd
Először 1328-ban említik. Gótikus stílusban épült római katolikus templomát később átépítették. A falu határában pálos kolostor állt, melynek romjai mai is láthatók.

Lesencetomaj
Első említése 1262-ban történik. Temploma 1806-ban épült klasszicista stílusban, falában egy XIV. századbeli sírkővel. A Nedeczky-kastély 1757-ben, a plébánia épülete 1790-ben épült.

Mindszentkálla
A községben középkori templomrom, valamint népi építészeti emlékek találhatók.

Monostorapáti
Barokk stílusú római katolikus templom található itt 1759-ből. Középkori eredetű templomát 1778-ban átépítették.

Rezi
A várat 1378-ban említik okleveleink először, romjai mai is láthatók. Temploma XIV. századi, gótikus eredetű, később barokk stílusban átépítették. A szőlőhegyen szép régi pincéket, présházakat találni.

Sáska
Római katolikus temploma román stílusú, a közelben XIII–XIV. századi templom és kolostor maradványok találhatók.

Szentbékkálla
XIV. századi gótikus lakóépület maradványai láthatók, a falu északi részén a jégkorszaki eredetű „kőtenger” maradványait érdemes felkeresni.

Várvölgy
Az 1899-ben átalakított római katolikus templom XIV. századi eredetű.

    Etyek-Buda

Bár ez a terület borvidéki rangot csak 1990-ben kapott, a szőlőtermesztésnek több évszázados hagyománya van itt. Jóllehet az utóbbi években már minőségi bort is termelnek, elsősorban a pezsgőalapbor-termelés jellemző erre a vidékre. A híres Törley-pezsgők is etyeki alapborból készültek a XIX. század végétől. Megtekintésre érdemes körpincék, valamint szép sváb házak maradtak fenn itt a múlt századból, bennük még megtalálható számos értékes, régi borászati eszköz. A borvidék a főváros közelségét kihasználva szeretne tovább fejlődni. 
Az „Etyek: Budapest szőlőskertje” szlogen rendkívől találó és vendéghívogató.

Terület: 1480 hektár.
Klíma: szeles, bőséges napsütés, kevés csapadék.
Talaj: meszes.
Szőlőfajták, borok: Chardonnay, Olasz rizling, Rajnai rizling, Sauvignon blanc - elegáns, száraz, határozott savú, könnyed borok finom illattal.

a) Etyeki körzet: Alcsútdoboz, Bicske, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Tordas, Vál,
b) Budai körzet: Budajenő, Budakeszi, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Bicske
Ezen a területen bronzkori, kelta, római települések is voltak. Református temploma eredetileg gótikus stílusban épült a XV. században. További műemlékek: a  XVIII. századi Batthyány-kastély, a klasszicista Batthyány-mauzóleum, és a közelében álló csillagvizsgáló.

Budajenő
A községben XV. századi temetőkápolna található.

Nadap
Az 1760 körül épített templomában keresztelték meg Vörösmarty Mihályt, az egyik legnagyobb magyar költőt. A templomot 1904-ben neogót stílusban átépítették.

Pákozd
A Pákozd és Sukoró közötti területen a neolitikumból származó településeket tártak fel. A tó északi partja a bronzkorban is lakott volt. A környéken kelta szentélyt is találtak. A középkori eredetű katolikus templomban római kori sírkő van befalazva.

Pázmánd
A középkori eredetű római katolikus templomot 1719-ben alakították át. Az itt látható, XVIII. század eleji kastély eredetileg jezsuita rendháznak épült.

Sukoró
A református templom a XIX. század elején épült. A néprajzi házban lakberendezési gyűjtemény látható.

Vál
A XVIII. század végi Ürményi-kastély késő barokk stílusú. A római katolikus templom klasszicista stílusban épült. Mellette áll a XV. századi gótikus templom megmaradt tornya, csúcsíves ablakokkal. A közeli Vadász-völgyi kis erdészlakban töltötte gyerekkorát Vajda János (1827–1897) a XIX. század második felének egyik legnagyobb magyar költője.

    Mór

Két hegység, a Vértes és a Bakony között húzódik meg a festői szépségű Móri árok.
Már a középkorban is folyt itt szőlőtermesztés. A török hósdoltság alatt azonban az összes szőlő elpusztult, és a terület lakatlanná vált. 
Bár az Ezerjó régi magyar szőlőfajta, igazi otthonra itt, a móri borvidéken lelt. A más területen közepes, alig ismert szőlőfajtával csodát tett az új környezet, és eddig ismeretlen tulajdonságait hozta felszínre. Az utóbbi időben más kiváló minőségű bort adó szőlőt is telepítettek ide.

Terület: 
890 hektár.
Klíma: kedvező, bár hűvösebb az átlagnál. Enyhe tél, sok légmozgás, mely a betegségeknek nem kedvez. A nap sugarai nyáron a szőlők nagy részét egész nap érik.
Talaj: változatos: lösz, erdőtalaj, homok.
Szőlőfajták, borok:
Ezerjó – neutrális illat, erős savasságát kompenzáló nagy test jellemzi, férfias, kemény, elegáns, jó évjáratban ki nem erjedt cukrot is tartalmazó, de száraz jellegű.
Tramini – intenzív illatú és ízű, esetenként lágy.
Királyleányka – illatos, könnyed.
Chardonnay – finom illatú, tüzes, nagy testű.

Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Csókakő
A község fölötti várat valószínűleg a tatárjárás után építették. Az 1800-as évektől indult pusztulásnak.

Mór
A múlt században eklektikus stílusban átalakított kapucinus templomot a XVIII. század elején, a Lamberg kastélyt és a Láncos kastélyt ugyanennek a századnak a második felében építették. Figyelemre méltó még a két barokk szobor az egyik Nepomuki Szent Jánost, a másik Szent Sebestyént ábrázolja. A községben és az azt körülvevő szőlőkben sok népi építészeti emlék található.

Zámoly
Árpád-kori falu. A temetőben XIII. századi templomrom található. A római katolikus templom klasszicista, a református késő barokk stílusú.

    Pannonhalma

Az első bencések 996-ban jöttek Magyarországra, a Pannónia nevű kis falu felett emelkedő - Szent Márton hegynek nevezett - dombon telepedtek le, és építettek kolostort. A pannonhalmi volt a Benedek-rendiek első és mind a mai napig a legnevezetesebb kolostora. A rend papjai a szószékről is hirdették a szőlőtermesztés fontosságát, mikéntjét. Itt alapították Magyarország első főiskoláját. A szőlőtermesztés első írásos emléke a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében található.

Terület: 750 hektár.
Klíma: mérsékelten száraz, mérsékelten meleg, enyhe telű.
Talaj: középkötött vályog, lösz, barna erdőtalaj.
Szőlőfajták, borok: Olasz rizling, Rizlingszilváni, Irsai Olivér, Királyleányka, Cserszegi fűszeres. A fehérborok kiemelkedő minőségűek, illat- és zamatanyagban gazdagok, határozott tájjelleggel bírnak.

Écs, Felpéc, Győr–Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényő településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Felpéc
Síkmennyezetes barokk stílusú evangélikus templom található itt.

Pannonhalma
A környékről csiszolt kőszerszámok, bronzeszközök, vaskori sírok, fazekas-kemencék, korsók stb. kerültek elő. Kelták, rómaiak, hunok, keleti gótok, avarok is éltek itt. Ez utóbbiak legyőzésének emlékére Nagy Károly, frank császár i.sz. 800-ban a mai Várhegyen Szent Márton tiszteletére templomot építtetett. 
A mai bazilika alapjait Géza fejedelem rakta le, I. István építtette tovább, és 1001-ben szentelték fel a templomot és monostort. Az idők folyamán állandóan bővítették. A törökök pusztítása után, csak a XVIII. században került sor a helyreállításra és a bővítés folytatására. Oktatása 1775 körül emelkedett főiskolai rangra. 1824-ben kezdték építeni a klasszicista stílusú könyvtárépületet. Ez ma hazánk egyik leggazdagabb könyvgyűjteménye. A könyvtárhoz többek között kő- és régiségtár, érem- és metszetgyűjtemény, természettudományos gyűjtemény és képtár tartozik. Jelentősen befolyásolták az épületegyüttes képét az 1868–1886 közötti, valamint az 1943-as építkezések.

Ravazd
A hagyomány szerint IV. Béla ivott itt egy forrásból 1241-ben. E fölé kútházat emeltek, s ezt 1677-ben restaurálták.

    Somló

Egyik leghíresebb borvidékünk egy alvó vulkán köré települt. Volt idő, mikor híre még a tokajiét is megelőzte. „Minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyire tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesedett, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végülis megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt”. (Hamvas Béla)

Terület: 690 hektár.
Klíma: nagyon szeles vidék, emiatt mérsékelten meleg, bár napfényben gazdag. A lejtők miatt kedvező a besugárzás.
Talaj: vulkanikus eredetű.
Szőlőfajták, borok: ezen a vidéken csak fehér szőlőfajták találhatók: Furmint, Olaszrizling,  Juhfark, Sárfehér. Nagy alkoholtartalom, robusztus savak, keménység jellemzik a somlói bort. Mivel tipikusan óbor, többéves fahordós érlelés után éri el karakterét. Házasítást nem tűr.

a) Somlói körzet: Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely,
b) Kissomlyó-Sághegyi körzet: Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Doba
Az első írásos adat 1352-ből való. A romokban többek között XV. századi ajtók, ablakok, valamint reneszánsz kandalló maradványok találhatók.

Somlószőlős
Középkori eredetű temploma van, mely a XVIII. és XIX. századi átépítés ellenére sok román stíluselemet őriz. A Zichy család XVIII. századi kastélya is itt látható.

Somlóvásárhely
Első említése 1270-ből való, nevezetes bortermő hely. Érdekessége a hegy oldalában található XIX. századi taposókút.

Celldömölk
A régi bencés apátság maradványai XIII-XIV. századiak. Az apátság új épülete 1760–1770 között épült.

    Sopron

A soproni borvidék az ország egyik legősibb bortermő vidéke. Szőlőmag-leletek bizonyítják, hogy itt már a kelták is foglalkoztak szőlőműveléssel. A szőlőművelés e tájon töretlenül folyik azóta is. Szinte mindenkinek volt szőlője és pincéje, és itt minden gazda saját borkimérési joggal rendelkezett. A ház előtt rúdra függesztett friss fenyőág jelezte, ha újbort, szalmaköteg, ha óbort mértek. Piros, illetve fehér szalaggal adták tudtul, hogy vörös- vagy fehérbort árul-e a gazda. Ez a kedves szokás újraéledőben van Sopron utcáin.

Terület: 1880 hektár.
Klíma: szubalpin jellegű. Fagymentes tavasz, hűvös, esős nyár, túlérésnek kedvező napos ősz, enyhe tél sok csapadékkal.
Talaj: meszes (emiatt az itteni borok tanninban gazdagok), változatos.
Szőlőfajták, borok: Kékfrankos - kellemesen fanyar, bársonyos. Merlot, Zweigelt, melyek magas tannintartalmú, száraz, savgazdag kitűnő vörösbort adnak. Fehér bort adó fajták: Leányka, Chardonnay, Irsai Olivér, Zöld veltelini.

a) Soproni körzet: Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron,
b) Kőszegi körzet: Csepreg, Kőszeg, Vaskeresztes településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Fertőboz
A község határában késő barokk emlékcsarnok (gloriette) áll.

Fertőrákos
Egyik érdekessége a hatalmas mészkőbánya, melynek kövéből sok bécsi épület épült. A bányát már a rómaiak is használták. A III. századból származik a Mithras-barlang, mely a misztériumvallás itteni elterjedését mutatja. 1628-tól ismét fejtettek itt követ. Később barlangszínpadot alakítottak ki, ahol opera- és színi előadásokat tartanak. A római katolikus templom középkori eredetű. A püspöki palota és a vízimalom a XVIII. században épült.

Fertőszéplak
Barokk stílusú templom, belsejében korabeli faragott faszobrokkal és berendezési tárgyakkal.

Hidegség
A római katolikus templomot XII. századi falfestmény díszíti. A XVIII. században barokk templommá alakították a körtemplom megmaradt részeit. 

Kópháza
Egytornyos temploma barokk stílusú. Régen búcsújáróhely volt.

Sopron
Az első leletek a csiszolt kőkorszak elejéről valók, a környék ettől kezdve lakott. Sopron lakossága 1921-ben népszavazáson döntött Magyarországhoz való tartozása mellett, erre utal a város címerének felirata Civitas Fidelissima – A leghűségesebb város. A lebontott Bécsi kapu közelében áll a XII–XIII. században letelepült Johannita-lovagok által épített Szent János templom. A falakkal határolt Ótemető peremén áll a gótikus Szent Mihály templom, építése a XIII-XV. század közötti időkre esik. A templom mögötti temetőben található a XIII. századi Szent Jakab temetőkápolna. A Bencés vagy Kecske templomhoz (1280–1300), bencés rendház (1330–1340) is kapcsolódik. A Fő téren található a Tűztorony, melynek alapjai a római időkből származnak. Itt láthatjuk a barokk Szentháromság szobrot is. Kiemelkedő a XVI. század második feléből való Rejpál-ház, melynek pincéjében római emlékek, az utcai helyiségben XVI. századi festett famennyezet látható. Az olasz-svájci eredetű Storno családról elnevezett ún. Storno-házban található a család képző- és iparművészeti gyűjteménye. Két középkori zsinagóga is van a városban. A Kertvárosban van a XII. századi eredetű Mária-Magdolna-kápolna.

    Balatonboglár

A Balaton déli partján elsősorban fehérbor termelése folyik, de vörösbort is készítenek. A török hódoltság előtt – a szőlőnek köszönhetően – az ország egyik leggazdagabb vármegyéje volt. A domboldalak szőlőire kedvezően hat a tó közelsége, mely sekélyebb itt, mint az északi parton, így viszonylag gyorsan felmelegszik, s ez kedvező mikroklímát teremt. A Balaton és a táj szépsége, a régi kastélyok és pincék miatt sokan látogatják ezt a vidéket ma is.

Terület: 2820 hektár.
Klíma: kiegyenlített.
Talaj: homok, lösz, barna erdőtalaj.
Szőlőfajták, borok:
Királyleányka, Olaszrizling – gyümölcsillatú, aromában gazdag, lágyan savas, elegáns fehér bort adnak.
Chardonnay – finom, élánk savú, elegáns.
Cabernet, Merlot – finom, bársonyos vörösborok.

Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonkeresztúr, Balatonendréd, Balatonszemes, Karád, Kéthely, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Andocs
Temploma 1500 tájékán épült, később barokk stílusban átalakították. A ferences kolostor a XVIII. századból való.

Balatonberény
Első említése 1332-ből való. Az Árpád-kori település határában bronzkori (urnatemető) és római korból származó leletek (téglasírok) is előkerültek. A római katolikus templom XV. századi, később (1733-ban) barokk stílusban átalakították, de több gótikus részletet megőriztek: a támpilléreket, a szentélyt, néhány ablakot és bejáratot.

Balatonboglár
Kora-vaskori földvár maradványaira bukkantak. A környékről újabb kőkorszaki, valamint kelta emlékek is előkerültek. A török hódoltság alatt elpusztult, majd 1773-tól népesült be újra.

Balatonlelle
Főbb látnivalói két klasszicista kúria az 1838-ban klasszicista stílusban épített Szalay-kastély (ma művelődési ház), és a Jankovich-család barokk stílusú, 1812-ben átadott kúriája (ma iskola), valamint a kishegyi szőlők között álló XVIII. századi – Szent Donát tiszteletére szentelt – barokk kápolna. Vele szemben áll az 1700-as években épült vincellérlakás és pince.

Balatonkeresztúr
A kereszt alakú, homlokzati tornyos barokk templomot 1753-1758 között építették. A Festetics-kastély az 1730-as években készült. Itt születtek Bél Mátyás Balatonról szóló feljegyzései.

Balatonszemes
A késő gótikus katolikus templomban, melyet 1742-ben barokk stílusban állították helyre, található egy XVI. századi reneszánsz szentségtartó fülke. A volt Hunyady-kastély késő barokk stílusú.

Kéthely
A volt Hunyadi-kastély, valamint a római katolikus templom a XVIII. században épült.

Kőröshegy
A XV. században (1460 körül) épült egyhajós, gótikus téglatemploma. Mellette ugyanebből a századból származó ferences kolostor maradványai találhatók. Műemlék több – népi stíluselemeket őrző – lakóház.

Marcali
Római katolikus temploma középkori eredetű, 1738-ban építették át barokk stílusban.

Szőlősgyörök
Látnivaló a klasszicista, volt Jankovich-kastély, melyet 1860-ban romantikus stílusban építettek át, és a hozzá tartozó 21 hektáros fagyűjtemény.

Zamárdi
Kelta kori leletei a Kőhegyen talált urnatemető és kelta harcos sírja. Határában gazdag avar temetőket tártak fel. Első okleveles említése 1082-ből való. Barokk plébániatemploma 1771–1774 között épült. A középkorban híres bortermelő hely volt, a szőlőkben még boronapincék is találhatók.

    Pécs

Mecsekalját „az Isten is bortermő vidéknek teremtette”, s ezt az emberek időben észre is vették, hiszen 2000 éve termesztenek itt szőlőt. A szőlő jól érzi magát a neki teremtett talajon és klímában, s bőségesen meghálálja a beléfektetett munkát.  E borvidék kereskedelmi központja már az ókorban is Pécs (Sopianae) volt. A nagy hagyományokkal rendelkező pécsi pezsgőgyártás alapborait a XIX. századtól a mai napig ez a vidék termeli.

Terület: 940 hektár. 
Klíma: szubmediterrán, északi széltől védett. Forró nyár sok napsütéssel, enyhe tél.
Talaj: palés, kötött erdőtalaj, homokkő, lösz.
Szőlőfajták, borok:
Cirfandli – a vidék jellegzetes bora. Virágillatú, fűszeres, magas alkoholtartalmú, kedvező évjáratokban ki nem erjedt cukrot tartalmaz.
Olaszrizling – kellemesen száraz, de nem savas, lágy, tüzes, rezedaillatú.
Chardonnay – illatos, elegáns, bársonyosan savas.
A mecsekaljai borok a napsütéses órák magas száma miatt nagy testű, magas cukortartalmú, általában lágy borok.

a) Pécsi körzet: Cserkút, Hosszúhetény, Iványbattyán, Keszü, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely,
b) Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend,
c) Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Bóly
Először 1093-ban említik. A XVIII. századi volt Batthyány-kastély körül 10 hektáros kastélypark van.

Cserkút
XIII. századi román stílusú templomát 1729-ben és 1826-ban újították fel. Belsejében értékes freskókat találtak.

Dunaszekcső
Egy XV. századi kolostor romjain kívül említést érdemel még a XVIII. századi magtár, a volt Jankovich-kúria és az 1810-ben épült klasszicista templom.

Hosszúhetény
Egy II. századból származó római villa maradványait tárták fel.

Kővágószőlős
A Kárpát-medence legnagyobb kora-vaskori telepe található itt, mely fölött Árpád-kori kolostormaradvány van. A község XII. századi eredetű római katolikus templomát 1773-ban barokk stílusban átépítették.

Kővágótőttős
XIII. századi román stílusú, félköríves szentélyű templomát 1780-ban átalakították.

Mecseknádasd
A kora gótikus Szent István kápolna XIII. századi. A római katolikus templom, az emeletes barokk kastély és a Havas-Boldogasszony kápolna az 1770-es években épült. A várhegyen a Nádasdi-vár romjait tárták fel. A munkálatok során egy XIV. századi templom, valamint egy jóval korábbi épület maradványai is előkerültek.

Mohács
Helyén a kelta és római időkben halászfalu állt. Számos barokk épület található itt a református, a római katolikus, a görög-keleti szerb templom, a Püspöki templom és a volt Püspöki kastély mind XVIII. századi.

Pécs
Sopianae néven Pannónia tartomány egyik igazgatási központja volt. I. Lajos király itt alapította meg az ország első egyetemét 1367-ben. A Mindenszentek templomát 1157-ben emelték, majd a XV. században átalakították. 

A török uralom alatt Pécs fontos város volt. A XVI. században épült dzsámi az ország legnagyobb török-kori épülete. Ma ebben található a Belvárosi templom. Jakováli Hasszán dzsámija a XVI. század második feléből való. Az országban ez az egyetlen minarettel is rendelkező török templom. 
A Székesegyházat I. István király kezdte építtetni, 1891-ben nyerte el mai formáját, különösen értékes XI. századi altemploma. A középkori eredetű Püspöki palotát a XVIII. században barokk stílusban átépítették. Ugyanitt található a székesegyházi plébánia és levéltár copf stílusú épülete. Az irgalmasrendi templom 1721–1731 között épült. A Csontváry Múzeum a Janus Pannonius utcában, a Vasarely Múzeum és a Zsolnay Múzeum a Káptalan utcában található. A városban van a világhírű, 1857-ben alapított, Zsolnay Porcelángyár is.

Pécsvárad
Környékén római korból származó emlékek kerültek elő. Itt vezetett a Pécset (Sopianae) és Acquincumot összekötő hadiút. A népvándorlás korából avar temetőt is feltártak. I. István 1015 táján bencés apátságot alapított. A pécsváradi Várkolostor a XII. század közepén leégett, de a XV. században újjáépítették. A Mindszent-kápolna XIII. századi eredetű.

Szigetvár
Már a kelta és a római időkben lakott volt. A várat 1420–1440 között építették. A római katolikus templomot egy XVI. századi török dzsámiból alakították át 1788-ban. A török időkből származik a Várospince és a Basa-kút. A ferences templom és a zárda épülete XVIII. századi.

    Szekszárd

A XIX. század végén Európa egész területére szállították a szekszárdi vöröset (s Kadarkát). Franciaország is nagy mennyiségben vásárolt a filoxéravész idején, mivel – mint mondták – az ottani bor minőségével egyedül a szekszárdi ért fel. Liszt Ferenc Szekszárdon járva többször is megízlelte a bort, sőt még IX. Pius pápának is kedveskedett vele 1865-ben, aki elismerően írta róla a következő szavakat: „... ez a szekszárdi bor tartja fenn egészségemet és ép kedélyemet.” erejéhez tehát nem férhet kétség.

Terület: 2300 hektár.
Klíma: enyhe tél, szélsőséges de száraz nyár, sok napfény jellemzi.
Talaj: vastag, szélfútta lösz, mely olykor a 30 méter magasságot is eléri.
Szőlőfajták, borok:
Kadarka – régi híres fajta. Ma már ritkaságszámba megy, de újratelepítése megindult.
Kékfrankos – gazdag illatú, harmonikus, testes, magas csersavtartalmú.
Merlot, Cabernet franc, Cabernet Sauvignon – finom, jellegzetes illattal, zamattal, tüzes, szép bársonyossággal bír. Fehérbort készítenek a Chardonnay és az Olaszrizling fajtákból is.
A Szekszárdi Bikavér ősi eredetű, 2–3 vörösborból készítik. Eger mellett csak Szekszárd használhatta a bikavér elnevezést.

Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Medina, Mórágy, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Bátaszék
Egykor híres volt cisztercita apátsága. A Nepomuki Szent János-kápolna 1718-ban épült.

Decs
A Sárköz legnagyobb községében sok népi építészeti emlék található. XVI. századi késő gótikus református templomát a XVIII. században átalakították.

Sióagárd
A község népművészetéről és népviseletéről híres.

Szekszárd
A római korban már település volt itt, melyet Aliscának neveztek. A Belvárosi templomot 1802–1805 között építették. Előtte áll az 1753-ból való Szentháromság-szobor. A plébánia épülete barokk stílusú. Babits Mihály szülőháza a róla elnevezett utcában van. A Balogh Ádám Múzeumban régészeti, néprajzi és népművészeti kiállítások láthatók. Liszt Ferenc, aki gyakran adott a városban hangversenyt, az 1820-ban épült August-házban szokott megszállni, több zeneművét itt komponálta.

    Villány

„Aranyat érő bort” termelnek az ország legdélibb borvidékén. A hagyomány szerint a borászat itt, e vidéken született.  A villányi borok kiválóságát az is példázza, hogy Európán kívül a XIX. században eljutott Amerikába és Brazíliába is. 
„A villányi az elegáns bor, a gavalléroké és a dámáké. A magam részéről bálra csak villányit adnék... Minden előnye akkor bontakozik ki, ha az ember frissen fürdött, borotválkozott, tetőtől-talpig átöltözött. Leginkább frakkban vagy szmokingban, hölgyek dekoltázsban. Mértéktartó, finom, jólnevelt.” – írja Hamvas Béla.

Terület: 1890 hektár.
Klíma: szubmediterrán jellegű. Meleg nyár, enyhe tél sok napsütéssel. Gyakori a jégverés.
Talaj: lösz, meszes, köves részekkel.
Szőlőfajták, borok:
Portugieser (Kékoportó) – fajtajelleges, finom csersavtartalmú.
Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Merlot – sötét-rubinszínű, telt, testes, fűszeres zamatú borok.
Olaszrizling – hosszú, tüzes fehérbor. Hárslevelű – nagy testű, szép savú bort ad.
Siklós környékén inkább fehér-, Villány környékén pedig vörösbort termelnek.

a) Villányi körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd,
b) Siklósi körzet: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Történet

A szőlőtermesztés története több száz évre nyúlik vissza. A Villány közelében végzett ásatás során, egy római villa feltárásakor előkerült oltárkő és cserépedény, valamint írásos emlék bizonyítja, hogy kiterjedt területen folyt szőlőművelés ezen a vidéken. Az oltárkő felirata szerint a gazda fiának, Venatusnak a segítségével, 400 arpennis (kb. 50,4 ha) nagyságú szőlőt telepített.

A helyi adottságok, majd az oszmán törökök 150 éves hódoltsága révén egy speciális ún. balkáni vörösborkultúra terjedt el. A vörösborkészítés több évszázados hagyománya híressé tette a villányi vörösbort, mely mára a törökök által elterjesztett balkáni vörösborkultúra és a nyugat-európai vörösborkultúra keveredéséből kialakult speciális, egyedi, minőségi bortermelést eredményezett...Az 1687-es csata az oszmán-török seregek vereségét hozta a nagyharsányi mezőn. Ezzel a 150 éves török uradalom végnapjaihoz közeledett. A bécsi udvarnak nagy anyagi-katonai segítséget nyújtó földesurak, I. Lipót császártól kárpótlásul és jutalmul Baranya megyében is nagy birtokokat kaptak, így a keresztény seregek fővezére, Savoyai Jenő herceg és gróf Batthyány II. Ádám is.

Villányban az első német gazda 1723-ban telepedett meg a szerbek között, de csak rövid időre. Még 1752-ben is még szerb lakosság lakja többségben, de a németek száma fokozatosan nőtt a földesúr telepítései eredményeként. Virágoson 1748-ban 22, Villánykövesden pedig 9 német lakost írtak össze.

Mind a jobbágy-paraszti, mind pedig az uradalmi szőlőkben minőségi szőlő-termesztésre törekedtek. Ez a fajták megválasztásában, a német szőlőtermelők lelkiismeretes, nagy szakértelmű munkájának pontos szakszerű elvégzésében mutatkozott meg. A hagyományos termesztéstechnika, a megújulásra készen és nyitottan, a balkáni vörösborkultúra és a nyugat-európai vörösborkészítés kap-csolatából alakult ki, vált a villányi szőlőtermesztés jellegzetességévé.

A törökök elől menekülő szerbek által meghonosított Kadarka szőlőfajtát, a 19. század végétől a német telepesek által meghonosított Oportó és a Kékfrankos fajtákkal együtt termelték. A karó nélküli szőlőket a 19. század elejétől karótámasszal látták el.

A filoxéra, mint ismeretes a 19. század utolsó harmadában végigpusztította Európát, Magyarországon először 1875-ben észlelték. Igazi ellenszerét senki sem találta meg. Teleki Zsigmond Franciaországból hozatott Vitis Berlandieri magvakat, melyekből 40 000 magoncot nevelt fel. Az alanyfajták szelekciójával több típust választott ki, amelyek ellenállóak a filoxérával szemben és jól együtt élnek a ráoltott nemes szőlőfajtával. Az általa előállított Berlandieri x Riparia fajták (5 BB, 8 B), majd a fiai által előállított 5 C klón a századunk első harmadától világhíres lett. A Teleki Szőlőtelep az évi 250 000 db szőlőoltvány előállításával, bortermelő és bornagykereskedelmi tevékenységével Európa-szerte ismertséget élvezett.

A hagyományos villányi vörösborok eleinte Kadarkából, később Oportó és Kékfrankos fajtákból ké-szültek. A szüret és az uradalmi dézsma után a községben lévő pincékbe fuvarozták szüreti szekerekkel a termést.

Az egyfenekű álló vörösboros erjesztő kácikban, vagy álló hordókban erjedt ki a bor. A jobb színnyerés érdekében a törkölykalapot rendszeresen a must felszíne alá taposták, tiporták, „gázolták”. Erre a nehéz fizikai munkára az uradalmakban erős férfi robotosokat rendeltek ki. A Kadarka fajta gyenge vörös színtermelő, ezért szükség volt a hagyományos borászatban a törkölykalap feltörésére. A jobb színkinyerés érdekében a törkölykalap fölé agyagból, a levegőtől elzáró szigetelő réteget húztak, ezt nevezték sározásnak.

Látnivalók

Harkány
Vizének gyógyhatását kb. 150 évvel ezelőtt fedezték fel. Különösen alkalmas reuma gyógyítására, balesetek utáni mozgásszervi utókezelésre. Az ivókúra a garat, légcső és légutak, valamint a gyomor és bélrendszer hurutos megbetegedéseire hatásos. A víz átlaghőmérséklete nyáron 35–37 ºC, télen 30–35 ºC között van. A fürdőtelepen többek között termál tófürdő és reumakórház is található. A község református temploma 1802-ben épült.

Nagyharsány
Lotharingiai Károly serege itt aratott győzelmet a törökökön 1687-ben. Fő látnivalója a XV. századi gótikus templom, melyet 1782-ben részben átépítettek. A közelben római telep maradványai találhatók.

Siklós
A római időkben Serea néven már lakott hely volt. A siklósi várat 1294-ben említik először, mai formáját a XV. században nyerte. A Ferences templom XV. századi eredetű, melyet a XVIII. században barokk stílusban alakítottak át. A görög-keleti szerb templom szintén a XVIII. századból való. Feltárták egy török dzsámi maradványait is. A várhoz közeli fürdő vize reumatikus megbetegedésekre hatásos.

Villány
A Villány–Siklósi borvidék központja. XV. századi templomát a XVIII. században átépítették. Az egykori Teleki pincében Bormúzeum van.

Villánykövesd
A falumúzeumban szőlészeti és borászati, valamint a német nemzetiség történetét bemutató kiállítás található. A XIX. századi pincesor védett.

    Bükkalja

Hasonlatosan az egri és a tokaji borvidékhez, itt is riolittufába vájt – olykor hatalmas méretű – pincékben tárolják a bort. Némelyik falát, oszlopait népi kőfaragók értékes munkái díszítik. A híres miskolci bort nemes penésszel vastagon borított pincékben érlelték. Az Avas-hegyen, mely mindössze 100 méter magas, valamikor gazdag szőlőskertek voltak, oldalába ezernél is több pincét vájtak. A XIX. századtól pezsgőalapborokat is termelnek.

Terület: 1590 hektár.
Klíma: napfényben gazdag, hűvös, 
Talaj: riolittufa alapkőzeten lösz.
Szőlőfajták, borok:
Leányka – illatos, az egrinél könnyebb, vékonyabb.
Olaszrizling – könnyed, elegáns.
Található itt Kékfrankos, illetve sok más, kisebb területeken termesztett fajta, de az éghajlati és talajadottságok elsősorban a fehérbor termelésének kedveznek.

Aszaló, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Bogács
A római katolikus templom XIII. századi eredetű, a XIV. században gótikus stílusban átépítették. A községben feltört nagy mennyiségű ként és ásványi sókat tartalmazó gyógyvízre fürdőtelep épült.

Bükkaranyos
A harangláb 1830-ból származik, a református templomot 1836-ban késő klasszicista stílusban építették át.

Cserépfalu
A Subalyuk-barlangban őskori leleteket találtak. A falutól északra, a Hór völgyének legszebb részén találhatók a középkori Odor vár maradványai. Egy 450 méteres sziklára épült a Füzérkői vár, maradványai ma is láthatók. Háromszintes borospince-sora egyedülálló, ezek egyikében láthatók a hordókat őrző faragott kőkatonák.

Cserépváralja
A község határában emelkedő Várhegy csúcsán állnak a XIII. századi eredetű Cserép-vár maradványai.

Kács
A barokk templom valószínűleg román kori eredetű. A XVIII. századi apátság épületében található a 27 ºC-os vizű termálfürdő.

Mezőkövesd
Ez a város a híres matyó népművészet központja. A római katolikus templom szentélye XV. századi. A községtől délre gyógyvizet találtak, mely mozgásszervi megbetegedésekre kiváló.

Miskolc
A város és környéke már az őskorban lakott volt. A népvándorlás idején a germánok, kvádok, szarmaták, a VI-IX. század között az avarok éltek itt. Fazola Henrik 1770-ben alapított vasolvasztója és néhány üveghuta jelentette a környék iparát a XVIII. században. 

A Belvárosban található az 1760-ban épült zárda, valamint a zárdatemplom épülete. A „Kakas-templom”-nak nevezett református templom 1786–1808, a görög-keleti 1785–1806 között épült. Ez utóbbiban egyházművészeti gyűjtemény látható. 
A minorita templom és a hozzá tartozó rendház XVIII. századi. Az Avas-hegyen az első templomot a XIII. században emelték, ezt 1470–1489 között gótikus csarnoktemplommá építették át. A hegybe több mint 800 pincét vájtak az idők folyamán, ezek a borospincék általában 10–20 méter hosszúak. Miskolc külvárosa Diósgyőr, melynek legjelentősebb emléke a vár. A XIII. században kezdték építeni a jelenlegi kővárat. Az óvárosban található a középkori eredetű, majd barokk stílusban átalakított római katolikus templom. A református templom XVIII. századi késő barokk. Az 1304-ben alapított pálos-kolostor maradványait 1739-ben átalakították.

Sály
Barokk stílusú a volt Eötvös-Gorove kastély. A múlt században itt lakott Eötvös József, valamint itt járt iskolába Gárdonyi Géza.

    Eger

Ez a régi barokk városka külföldön elsősorban boráról ismert. Annak ellenére, hogy az ökológiai adottságok a fehér szőlő termesztésének kedveznek, az „Egri Bikavér” tette híressé Eger városát és környékét. Eger alatt hatalmas kiterjedésű üreg- és pincerendszer húzódik, az összenyitott pinceágakon keresztül a város a föld alatt is teljes szélességében átjárható. Az üregek egy része természetes eredetű, többségük mesterségesen kialakított, faragásokkal díszített.

Terület: 5160 hektár.
Klíma: hűvös, kevés csapadék, hosszú tél jellemzi.
Talaj: lávakőzet, rolittufa.
Szőlőfajták, borok:
Kékfrankos, Cabernet, Merlot, Kékoportó alkotják az Egri Bikavér alapanyagát. (A bor jellemzői: harmonikus, testes, bársonyos, fanyar, tüzes, hosszabb ideig tartó fahordós ászkolás után kapja meg jellegzetes zamatát.)
A Leányka szőlőből készülő bor enyhén édeskés, gyümölcsös, komplex ízharmóniájú.
Olaszrizling – harmonikus, finom, jellegzetes illatú, elegánsan savas.

a) Egri körzet: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya,
b) Debrői körzet: Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Eger
A várról az első írásos adatunk 1363-ból származik, amikor püspöki várként szerepel. Történetének egyik legfontosabb időszaka a törökök elleni harcok idejére esik. A 35 m magas minaret hazánk legismertebb, épen maradt török kori emlékei közé tartozik. A mai városkép nagyrészt a XVIII. században alakult ki. A cisztercita templom és rendház épülete török mecset helyén épült 1731–1733 között. A copfstílusú Líceum a XVIII. század második feléből való. Az 1780-ban épített „Kispréposti lak” Magyarország egyik legszebb rokokó palotája, s itt található az egyik legértékesebb barokk kori műemlékünk, a Minorita templom is. A Bazilika 1831–1836 között épült.
A Vármúzeum többek között ásatási, várostörténeti anyagokból áll. Megtekinthető a vár alatti híres kazamatarendszer is. Az egri gyógyvíz kiváló többek között a reumatikus jellegű izom-, ideg- és ízületi fájdalmak ellen.

Felsőtárkány
Egertől északkeleti irányban a Bükk hegység alján fekszik. Főbb nevezetességei a XV. századból származó pálos kolostor és templom romjai. Felsőtárkányból indul az ország egyik legszebb hegyi útja Lillafüred felé.

Noszvaj
A 4,6 hektáros parkban található a francia származású De la Motte márki által építtetett barokk stílusú kastély.

Feldebrő
XI. századi román altemplomra épült a barokk külsejű templom. A XIII. századi freskók bizánci hatást mutatnak, ezek hazánk legrégibb falfestészeti emlékei közé tartoznak.

Verpelét
Tarna-völgyi község. Egy barokk templom található itt, melyben román és gótikus elemek is felfedezhetők. Ezenkívül megtekintésre érdemes néhány szép kúria, valamint egy XVIII. századból származó kovácsműhely.

    Mátraalja

Legnagyobb domb- illetve hegyi borvidékünkön jó minőségű fehérbort termelnek. A Mátra hegyvonulatai a domboldalakat védik az északi széltől, a szőlőterületek többsége az erdők között húzódik meg. A múlt és a jelen jól megfér egymással: a modern borkészítés és a régi mulatozós magyar szüreti szokások sem zárják ki egymást. Több középkori eredetű borospince található a vidéken, egy része felújítva ma is bort kínál.

Terület: 7100 hektár.
Klíma:
 szélmentes, védett.
Talaj: vulkanikus alapkőzet, homokkal, lösszel borítva.
Szőlőfajták, borok:
Rizlingszilváni – illatos, könnyed, lágy.
Olaszrizling – száraz, üdítően savas.
Muskotály, Szürkebarát – magas alkoholtartalmú, illatos, magas cukorfokú.
Bár a vörösbor termelése visszaszorult, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet sauvignon borokat ma is készítenek.
A borvidék piaci sikereit főleg reduktív gyümölcsös boraival éri el.

Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Abasár
Jelentős bortermő vidék. Aba Sámuel király XI. századi állítólagos kriptáját a XVII. században hatalmas borpincévé alakították át. A faluban Bormúzeum is található, valamint szép pincesor a falu szélén.

Apc
XV. századi kőfallal körülvett gótikus templom található a faluban.

Gyöngyös
A környéket a honfoglalás korában avarok lakták. A Szent Bertalan-templom a XIV. század közepén épült, ma főleg barokk jegyeket mutat. A Ferences plébániatemplomot és kolostort 1400 körül építették. Az Orczy-kertben, a volt Orczy-kastély épületében található a Mátra Múzeum. Lepkegyűjteménye több mint 10 000 darabból áll.

Gyöngyöspata
XV. századi gótikus, támpilléres, háromhajós templom, valamint barokkos kőhíd látható a faluban. A közeli Vár-hegyen 1200 körüli földvár nyomai láthatók.

Gyöngyössolymos
Fő látnivalója a XIV. századi gótikus, támpilléres templom, melyet 1711-ben barokk stílusban átépítettek.

Gyöngyöstarján
A gyöngyösi szőlővidék legnagyobb (271 m hosszú, 6 m széles) kupolás előcsarnokú borpincéjét Heller Sámuel tábornok készíttette 1740 körül. A barokk stílusú római katolikus templom az 1700-as évek közepén épült.

Hatvan
Már a XIII-XIV. században mezőváros volt. A római katolikus templom, valamint a Grassalkovich-kastély a XVIII. században épült.

Kisnána
A XV. századi vár legkorábbi része a XI–XII. századból való. 1596-ban elfoglalták a törökök, és tornyát kivéve lerombolták.

Markaz
A várat feltehetően a tatárjárás után építették. A törökök 1552-es rombolása következtében ma már csak romjai állnak.

    Tokaj-Hegyalja

Az ország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai születnek Tokaj-Hegyalján. Erről a borról csak felsőfokon lehet beszélni, hiszen gyógyszer, igazi nektár. E bor titkát nem külön az éghajlati, fekvési vagy talajadottságokban kell keresnünk, hanem ezek együttes hatásában. A hosszú, párás, napos ősz kedvez az érett szőlőszemek töppedésének, aszúsodásának.
A minőség elérésében az érlelés és a tárolás szerepe sem elhanyagolható. Az itt található riolittufába vájt pincerendszer is optimális évi hőingadozása 1–2 °C, s ez a bornak igen kedvez. A páratartalom szinten tartásáért az ún. Cladosporium cellare nevű pincepenész a felelős, mely vastagon beborítja a falakat, s az üvegeket bársonyos takaróként bevonva őrzi olykor évtizedeken keresztül, mondhatni hűségesen. A Botrytis cinerea nevű gomba vonja be a szemeket, vékonyítja el a szőlőbogyók héját, segítve a sav és a cukor tökéletes harmóniájának létrejöttét. A világhírű aszúk és szamorodnik e nemes rothadású szőlőszemek hozzáadásával készülnek, s a bor annál értékesebb, minél több aszú szőlőt tartalmaz.

Terület: 5860 hektár (87 km hosszú, 3-4 km széles).
Klíma: meleg nyár, hideg tél, hosszú, napos, párás ősz.
Talaj: riolit- és andezittufán kialakult lösz és nyiroktalaj.
Szőlőfajták, borok:
Furmint – legjobban aszúsodik, savas, finom illatú.
Hárslevelű – teltebb, nagy testű.
Sárgamuskotály – kedvező körülmények között jól aszúsodik, kemény savú, rendkívül finom, elegáns illatú.

Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Történet

Az Árpád-korban hazánkban a leghíresebb borok a Balaton mellékiek voltak. Ebben az időben még négy Balaton menti község szállította a borokat a királyi asztalra. De híresek voltak ekkor a szerémségi borok is. Később a soproniak váltak országos hírűekké. Ez érthető is, mert Nyugaton ez időben már fejlett szőlőkultúrák voltak, s a nyugati országrész érintkezett elsősorban ezekkel a kultúrákkal. Mátyás király idején a budai borok verekedtek ki maguknak országos hírt. Sajnos, a budai szőlők a török hódoltság alatt nagyrészt kipusztultak, s végleges megszűnésükre a peronoszpóravész tette rá a pontot.

Az 1400-as évek végéig a tokaj-hegyaljai borok semmivel sem voltak különbek az ország más vidékeinek borainál, mivel a szüretet Hegyalján is már korán, szeptemberben megkezdték, s így a szőlő nem érhette el azt a minőséget, ami egyébként benne rejlett.
Hogy a hegyaljai borok végül is az 1490-es évektől elindultak világhódító útjukra, annak kettős oka van. Egyik, hogy a legjobb minőséget termő Szerémség 1526 után török uralom alá került, s így a tokaji bor legnagyobb riválisa kiesett a versenyből, másrészt ez időtől indult meg Hegyalján az aszútermelés.

Az 1490-es évekig egész hazánkban mindenhol csak kétszer kapálták meg a szőlőt. Valami okból Tokaj-Hegyalján bevezették a háromszori kapálást. Ennek következtében a szőlő vegetációs ideje megnyúlt, levele a szeptemberi és októberi hónapokban is friss, üde zöld maradt, s az érés ideje kitolódott október végére. Az októberi hűvös éjszakák, meleg nappalok s a Tisza-Bodrog szolgáltatta párás idő hatására a szőlő töppedni, aszúsodni kezdett.
Az aszúbor készítésének ideje Kazinczy Ferenc szépapjának, Kazinczy Péter ítélőmesternek a feljegyzése alapján tévesen került a köztudatba. Az ő feljegyzése szerint az első aszúbort Szepsi Laczkó Máté, Lorántffy Mihály udvari papja, erdélyi krónikaíró, később erdőbényei pap készítette a sátoraljaújhelyi Oremus szőlő terméséből, s ezzel mint húsvéti borral kedveskedett úrnőjének, Lorántffy Zsuzsannának az 1640-es évek táján. Csakhogy aszútermelés és aszúkészítés már jóval előbb is volt. Akkor azonban még „nagybor” vagy „főbor” volt a neve. Az elnevezéssel legkorábban a Tokaj Törvénykönyve 111. lapján találkozunk, mely az 1573-as évi Urbárium pontjainál, a „Jövedelem”-nél a következőket írja: „Szeöleö hegiek vagiok jo, mely feö borokat terem, azokbul adnak eötöd bort Tokaj varahoz.” De találkozunk ezzel az elnevezéssel Tarcal város nótáriusának, Babocsay Izsáknak a krónikájában is, melyben az 1679 körüli eseményeket írja le.

Hogy ezzel párhuzamosan az aszú elnevezés is élt, azt Szikszai Fabricius Balázsnak, a sárospataki iskola igazgatójának 1590-ben kiadott Nomenclatura című posztumusz munkájából tudjuk. Ebben találjuk az „Aszszu szóló Bor” kifejezést. Mivel Szikszai Fabricius Balázs 1576-ban meghalt, a kifejezést feltehetőleg már az 1550-es években használták.

Látnivalók

Abaújszántó
Évszázadokon keresztül Hegyalja jelentős mezővárosa volt. A római katolikus templom XIV. századi, majd 1752-ben barokk stílusban átépítették.

Bodrogkeresztúr
Római katolikus temploma 1480-ban épült késő gótikus stílusban. A Rákóczi-kúria a kora barokk korból származik.

Erdőbénye
A község támpilléres, gótikus templomának tornya XIV. századi, hajója barokk (1787).

Mád
A gótikus stílusú római katolikus templom 1521–1526 között, a copfstílusú zsinagóga 1790 körül épült. A református templom 1825-ben épült klasszicista stílusban. A régi borkereskedő házakat is érdemes megtekinteni.

Monok
Itt született Kossuth Lajos 1802-ben, copf stílusú szülőházában emlékmúzeum van. Monoky-féle várkastély XIV. századi, az Andrássy-kastély a XVIII. században épült. Kápolnáját és lovagtermét Maulbertsch freskók díszítik.

Olaszliszka
Római katolikus temploma XIV. századi eredetű, gótikus szentéllyel.

Sárospatak
A településen már a XI. század közepén vár állt, melyet a XV-XVll. században jelentősen bővítettek. Az 1531-ben – Perényi Péter által alapított – református főiskola sokáig fontos kulturális központtá tette a várost. A vár a XVII. század elején a Rákóczi család birtokába került. A Sárospataki Kollégium jelenlegi formájában nagyrészt a múlt században alakult ki. Az iskola a XVII. század derekán élte fénykorát. A református templom 1771–1781 között épült. A helyreállított várkastélyban múzeum van.

Sátoraljaújhely
Az egykori megyeháza 1758–1761 között épült. Itt kezdte közéleti pályafutását Kossuth Lajos, és itt dolgozott levéltárosként Kazinczy Ferenc is. A város egyik legrégibb épülete a középkori alapokon épült római katolikus templom, mely 1792-ben készült el. A piarista templom gótikus eredetű. Egyes részei XV. századiak, míg szószéke a XVIII. századból való.

Szerencs
A tatárjárás előtt bencés apátságot alapítottak itt, melyet a XVI. század közepén várrá alakítottak át. A romos várat a XVIII-XIX. században barokk kastéllyá alakították. A római katolikus plébániatemplom 1760–1764 között épült. A fürdő épülete szecessziós stílusú. Salétromos, kénes, jódos-vasas vizét a középkor óta használják gyógyításra. A református templomot a XIV. században építették.

Tarcal
A Rákóczi-pincében Bormúzeum található.

Tállya
A községben található a XVI. századi Rákóczi-kúria, a XVIII. század elején épült kastély és a boltozatos Rákóczi-pince. Római katolikus temploma XV. századi, 1720-ban kapott barokk homlokzatot. Az evangélikus templom pedig XVIII. század végéről való - itt keresztelték meg Kossuth Lajost 1802-ben.

Tokaj
A Tisza és a Bodrog összefolyásánál fekszik. A Hegyalja nagyrészt a Rákóczi-család birtoka volt. A barokk stílusú Rákóczi–Dessewffy-kastélyt 1700 körül építették. A Rákóczi-pince járatai másfél kilométer hosszan ágaznak szét a központi pinceteremből. Az Evangélikus udvar eredetileg kapucinus rendház volt. Az itt található evangélikus templom 1785-ben épült. A régi Arany Sas fogadó épülete és a görögkeleti templom 1770-ből való. A Tokaji Pincemúzeumban a borászat tárgyi emlékei kaptak helyet.

Tolcsva
Hegyalja egyik leghíresebb bortermő községe. A római katolikus templom a XV. században, a görög katolikus templom 1760-ban, a református templom 1830-ban, a zsinagóga 1865-ben épült. Az egykori Rákóczi-kastélyban Bormúzeum üzemel.

    Balatonmelléke

Boronapincék sora bizonyítja, hogy több mint 100 éves borászati hagyományokra tekintenek vissza a zalai dombok. A népi építészet e jellegzetes képviselőivel ma már csak ezen a vidéken találkozhatunk. A boronapincéket szálfákból ácsolták össze, kívül-belül agyaggal tapasztották. Ma már csak mutatóban áll közülük néhány, az elmúlás különös hangulatát árasztva. A terület 1998-as borvidékké válásával ismét remény van arra, hogy az itt található értékek, méltó kezekbe kerülve megőrződjenek.

Terület: 1170 hektár.
Klíma: enyhe; kiegyensúlyozott, nedves időjárás jellemzi.
Talaj: agyagos, barna erdőtalaj.
Szőlőfajták, borok: Olaszrizling, Rizlingszilváni, Zöld veltelini, Chardonnay, Zweigelt.

a) Balatonmelléki körzet: Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Garabonc, Homokkomárom, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót,
b) Muravidéki körzet: Csörnyeföld, Dobri, Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Szécsisziget, Tormafölde, Zajk településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Homokkomárom
A XVIII. század eleji barokk templomban értékes berendezés található.

Szécsisziget
Az 1750-es évekből származik barokk temploma és annak berendezése.

Zalakaros
A község gyógyvize mozgásszervi, reumatikus, valamint ideges eredetű és nőgyógyászati betegségek gyógyítására alkalmas. A közeli dombokon régi pincesor található.

Zalaszabar
Az 1753-ban barokk stílusban átalakított templom sekrestyéje román kori.

Zalaszántó
A román kori templomot a XV. században gótikus stílusban bővítették. A falu határában levő Tátika hegyen találhatók Tátika várának romjai, melyet a XIII. század közepén emeltek. Az alatta levő ősbükkös természetvédelmi terület.

Zalaszentgrót
A ferences templom XIV. századi. A Batthyány-kastély és a római katolikus templom a XVIII. században épült.

    Tolna

A tolnai 1998-tól tartozik a borvidékek sorába, a szőlőművelés azonban régebbi keletű itt, egészen a rómaiakig visszavezethető. A szőlőművelés terén sokat köszönhetünk az e vidékre települő német nemzetiségűeknek, akik a XVI. századra már teljesen alábbhagyott szőlőtermesztés megerősítésében fontos szerepet játszottak. A borvidék egyik fő büszkesége a györkönyi pincefalu. A Csipkerózsika álmát alvó pincefalut napjainkra ismét felfedezték, s az egykori présházak hagyományőrző, értékmentő felújítása folyik.

Terület: 3150 hektár. 
Klíma: enyhe tél, száraz, napfényes nyár.
Talaj: lösz, barna erdőtalaj.
Szőlőfajták, borok: Chardonnay, Olaszrizling, Zöldveltelini, Rizlingszilváni, Rajnai rizling, Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet sauvignon.

a) Tolnai körzet: Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gyönk, Györköny, Kölesd, Madocsa, Paks, Sárszentlőrinc, Tengelic, Tolna,
b) Völgységi körzet: Aparhant, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Duzs, Györe, Hidas, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagymányok, Tevel, Závod,
c) Tamási körzet: Felsőnyék, Hőgyész, Igar, Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Simontornya, Tamási, Tolnanémedi településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Látnivalók

Aparhant
Gótikus stílusban épült római katolikus templomát 1758–85 között átépítették.

Bonyhád
A római időkben az Acquincumot Sopianae-val (Pécs) összekötő hadiút itt vezetett. A római katolikus templom 1769–1782 között épült. Az előtte álló barokk Szentháromság-szobor 1796-ból való.

Dunaföldvár
A XII. században II. Béla bencés apátságot alapított itt. A „Csonka-torony” a XV-XVI. századból való. A Szentháromság szobor 1654-ben készült. A római katolikus plébánia, a görögkeleti és a Ferences templom barokk stílusban épült.

Györköny
A györkönyi pincefalu különleges érték, felújított présházainak sora idillikus hangulatot áraszt.

Iregszemcse
A Kálvária-kápolnát egy XV. századi templom szentélyének felhasználásával alakították ki.

Lengyel
Őskori földvár maradványai, valamint az egykori Apponyi kastély és parkja láthatók itt

Madocsa
A XII. századi bazilika mai formáját 1806-ban kapta. A temetőben faragott fejfák, valamint egy XII. századi eredetű, később szintén átalakított kápolna van.

Ozora
XV. századi várát a XVIII. században átalakították.

Paks
A községben sok klasszicista épület, valamint egy Makovecz Imre által tervezett templom is található.

Simontornya
A vár mai formáját 1507-ben kapta. A XVIII. században épült ferences templomot barokk freskók díszítik.

Tamási
A barokk római katolikus templom Árpád-kori romokra épült. A Kálvária kápolna XVI. századi.

Tolna
Legfontosabb műemlékei XVIII. századiak barokk Kálvária-templom, volt Festetics-kastély, copf stílusú Szentháromság szobor.

    Történelmi borvidékek

Azokat a területeket is meg kell említenünk, melyek rangos borvidékeink közé tartoztak egykor, de ma már nem sorolhatók a magyar borvidékek közé. Ennek oka lehet az, hogy már nem termesztenek ott szőlőt, vagy pedig a terület már nem Magyarországhoz tartozik.

Az előbbi csoportba tartozik az egyik leghíresebb, a buda-sashegyi borvidék. Egykor a budai dombok szőlővel voltak betelepítve, és az itt élők jelentős részének ez adott megélhetést. A filoxéra itt minden szőlőt elpusztított a XIX. század végén. A Ruszt–soproni–pozsonyi borvidék hajdani területéből ma már csak Sopron taláható országhatárunkon belül, Ruszt ma Ausztriához, Pozsony pedig Szlovákiához tartozik.
A Szerémség volt hosszú ideig a leghíresebb borvidékünk, a római kortól kezdve hagyománya van itt a szőlőtermesztésnek, ma Horvátország területén található.

A ménesi borvidéken különleges vörös aszúbort készítettek, az érmelléki borvidéken pedig főként fehérbor termelése folyik a mai napig. A küküllőmenti borvidéken a Mosel környékéről érkezett német telepesek alapozták meg a borászatot, jelenleg itt nagyüzemi bortermelést végeznek. E három utóbbi borvidék ma Románia területéhez tartozik.

Pest-Buda

A pesti polgároknak – közvetlenül a török hódoltság megszűnte után – Pest területén kívül Budán és Csepelen is voltak szőlőbirtokaik. A budai polgárok a török hódoltság utáni években először 1690. október 7-én szüreteltek. A budai szőlőkben a vörösbort adó kék szőlőfajták egyre inkább elterjedtek, így nem meglepő, hogy a 18. század elején már a budai vörösborokról szóltak a korabeli híradások. Így 1703-ban a Londonba szállított szekszárdi vörösborok mellett budai vörös is szerepelt a kiszállított borok között. Egy másik híradás alapján: Hamburgon keresztül ezer csöbör – a francia vörösborokkal vetekedő minőségű – budai vöröst szállított ki egy Sedgewick nevű borkereskedő. Takáts Sándor levéltáros és történész megállapítása szerint ez a kereskedelmi vállalkozás olyannyira megrémítette a francia borkereskedőket, hogy minden követ megmozgattak az üzlet megbuktatására, Sedgewick borait, mint csempészett árukat lefoglaltatták, és az angol parlamenthez – különféle helyekről – százhetvennyolc tiltakozó iratot nyújtottak be a magyar borok ellen. A nagy port felvert ügyet angol, francia, holland újságok is közölték, és így a budai vörösboroknak akaratuk ellenére európai hírnevet szereztek. Angol államtitkári közbelépés eredményeként, tisztára mosva Sedgewick tisztességén esett szégyenfoltot, a parlament határozata alapján szabadon szállíthatott a borkereskedő ezután is borokat Londonba... Bél Mátyás is dicsérte a budai vörösborokat 1737-ben.

A budai vörösborok a 17. század végétől, a balkáni vörösborkultúra térhódítása révén jelentek meg, majd szinte teljes mértékben uralták a fehérborok ellenében a Buda környéki szőlő-bortermelő helyeket. A 17. század végén pátriárkájuk vezetésével sok szerb család kapott letelepedési, menekülési lehetőséget a török elől a magyar királyság területén. Ezeknek a szerb telepes-menekülteknek legfőbb tevékenysége a szőlőtermesztés volt. Mindezt Schams Ferenc, a reformkori magyar szőlészet és borászat kiemelkedő alakja is megállapította, majd Andrásfalvy Bertalan összehasonlító, történeti-néprajzi vizsgálatai részletekbe menően bizonyították is.

A rácok, megtelepedésük után, a Gellért-hegy elhagyott szőleit kezdték ismét művelni, s a szőlők napszámos, szakértő rétegét alkották. A városi szőlőket robotban művelték, de 1689 óta minden évben megváltották robotkötelezettségüket. Általában a budai szőlőtermesztés és borgazdálkodás történetét jól ismerjük Dvihally Anna Mária gazdaságtörténeti feldolgozásából (mely annak a nagyívű vállalkozásnak részeként jelent meg, amely az 1930-as években a magyar gazdaságtörténeti összegző kismonográfiákat eredményezte). Ebből a feldolgozásból ismert, hogy 1689-ben a kamara adóztatni akarta az új telepeseket, de a budai városi tanács védelmébe vette a kamarával szemben a szorgos rácokat. Hangsúlyozták fontosságukat a város gazdasági életében. A szőlőművelés jelentőségét az is jelzi ebben az időben, hogy az adózó városi polgárok között is voltak, akik kizárólag csak a szőlőmunkák vezetésével foglalkoztak. A szerb-rác szőlő-bortermelés hatása nemcsak a jellegzetes vörösborkultúrában maradt fenn, hanem ezzel párhuzamosan a magyar szókészletbe olyan délszláv, leginkább szerémségi szavak jelentek meg, amelyek ezzel a borkészítési móddal függnek össze. Így pl. a bakar, bálinka, dinka, járdovány, kadarka, lepovino, romonya szőlőfajták nevei, a vinos, a zelenka, a zeverlicás (nyúlós, megfordult, alacsony alkoholtartalmú bor értelmű) szavak. A korábban használt és ismert kék szőlőfajta, amely a középkori vörösborokat adhatta csekély mennyiségben, a Csókaszőlő nevű fajta volt, amely több vörösbort adó fajtával bővült a délszláv népcsoportok megtelepedése után. Ezek közül a Kadarka fajta, mint viszonylag igénytelen tagja a pontuszi fajtacsoportnak, általánosan elterjedt. Az 1784. évi összeírásban már 60 dűlőnév szerepel Budán, amelyből 29 tisztán szőlőterület volt, 14 pedig részben szőlővel hasznosított parcellákból állt.

A 19. század első harmadában Schams Ferenc egységesnek látta a budai szőlőtermesztést és borászatot. Ma már árnyaltabb képet tudunk festeni a különböző hatások szőlő-bortermelést meghatározó, módosító szerepéről, azonban Schams meglátásai megállják helyüket. A korabeli szőlőművelés munkafázisainak a következőket sorolta fel:
– szüret után fedés,
– karóhúzás és a földön kis halomba fektetés,
– döntés trágyázással összekapcsolva,
– nyitás,
– március elején vagy közepén metszés,
– karóverés,
– első kapálás vagy körülásás, 
– oltás,
– kötözés szalmával,
– hajtásválogatás a budai németek szavával „gyomlálás”, 
– második kapálás május végén,
– zöldmunka júniusban, a lelevelezés, 
– harmadik kapálás július közepén,
– negyedik kapálás augusztus végén.
Mindenesetre ez az ún. technológia a német szőlő-bortermelő helyekre, borvidékekre általánosan érvényes és jellemző volt ebben az időben mindenhol, ahol minőségi bortermelést folytattak. Sőt ez a munkasor még középkori elemeket tartalmazott, pl. karóhúzás és karóverés, első kapálás alkalmával a kapálás helyetti körülásás, de ugyanakkor már a minőségi bortermelés szempontjait szem előtt tartva az oltás (zöldoltás), a zöldmunkák (hajtásválogatás, lelevelezés) elvégzése. Ezek a munkafázisok a 18. század elejiekhez viszonyítva már minőségi munkát, több szakmunka elvégzését jelentették.

Ezt a minőségi szőlőtermesztést a városi tanács követelte meg a budai városi szőlőbirtok képviselőjeként. A városi elöljáróság, ugyanúgy, mint más városi polgári birtoklású szőlőhegyen, a földesúri tulajdonosi szerepet látta el. A város már a középkortól szabályozta a szőlőhegyi élet és munka szokásjogát, amely szőlőhegyi szabályok a 18. századtól, megújított formában ugyan, de a 19. század közepéig tovább éltek. Az 1810-ben megjelent Lipszky János féle Pest, Buda, Óbuda városok belterületének és külterületének, illetve egy részének részletes térképe már jól mutatta a szőlőterületek nagy kiterjedését. Bár Budán 1784 és 1809 között 444 új ház épült de csak a város belterületén, mert a híres szőlőket nem lehetett kiparcellázni. A Tabán terjeszkedésének is útját állta déli irányban az értékes szőlőterület, északnyugaton a Krisztinaváros, északon pedig a Viziváros. Klasszikusan szőlőtermesztő vidék a későbbiekben is Buda maradt. Elsősorban a Sas-hegy, a Gellérthegy, a Nap-hegy, a Rókus-hegy, a Mátyás-hegy, a József-hegy napos oldalain termelték a leghíresebb borokat. 1850–1851-ben Budán 4189, Pesten 903 kh-nyi volt a szőlőterület, az 1870-es évek elején Budán tovább növekedett a szőlőterület 6300 holdra, ezzel szemben Pest szőlőterülete 460 kh-ra csökkent. Nagyobb szőlőterület csak Kőbányán volt található ekkor. 
1864-től majd tizenöt évig működött a Korizmics László és Klauzál Gábor kezdeményezésére létrejött Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulat, azonban a budai szőlészet fellendítését már nem tudták elérni. A városegyesítést követő éveket, a város terjeszkedése – ami a telekárakat magasra emelte –, és az előretörő filoxéra jellemezte. Ebből a válságból a városhatáron belüli szőlők többé már nem tudtak kikerülni.

Részletek dr. Csoma Zsigmond: Falusi környezet – nagyvárosi ellátás c. könyvéből

    Pincejárás

Szőlőhegyek, présházak, pincék

„A szőlős hegyoldalakkal, hamvas fürtökkel ékes föld”, azaz a szőlőhegyek termelési és történeti jelentőségével csaknem egyenértékű azok szépsége. A magyar táj lágy, szelíd, de határozott vonalai, a hegyek, völgyek váltakozása, a szőlőhegyek látképe, a szőlő-hegyekről feltáruló látvány békés, megnyugtató hatást gyakorol a szemlélőre. Különösen akkor, ha művelt ültetvények között, teli pohárral a kézben tekintünk szét a tájon.

A hagyományos szőlőhegyi táj kiemelkedő építménye a présház, a pince, amelyet nem csupán a szőlő feldolgozására, a bor tárolására emeltek. A pince egyben a borozgatások, a baráti beszélgetések és vidám mulatozások színhelye is.
A különböző bortermő tájak eltérő történelmi fejlődése, a feldolgozás és az értékesítés módjai, lehetőségei, az ott termelt borok jellemzői, valamint a táj természeti adottságai, az ott élők általános és építészeti kultúrája határozták meg a présházak, pincék jellemzőit.

Természetesen döntő volt az építtető személye is. Így vannak paraszti, polgári, uradalmi, sőt kereskedelmi célból (borfelvásárlás, -tárolás és -értékesítés) épített pincék, pincészetek. De meghatározó volt a magyar szőlő- és bortermelés hagyománya is, amely máig észlelhető különbséget alakított ki a présházak, pincék építésében.

Az ősi – döntően római – hagyományok továbbélése a rómaiak által is használt főfás, bálványos faprések elterjedésével és fennmaradásával bizonyítható. A korabeli leírások szerint a rómaiak a szőlőt a présházba vitték, ahol előbb taposták, majd csavarorsós, bálványos présekkel kipréselték. A prések külön helyiségben álltak, a bort pincékben tárolták.

A volt Pannónia területén sokáig az előbb említett – több helyen még ma is használatos – faprések határozták meg a pincék, présházak építését. Először ugyanis a prést állították fel, majd köré építették a két vagy három hajlékból álló présházat. A présházakat általában a szőlő közt emelték és a hegyben tárolták a bort. A néprajzi és építészeti ismeretek mellett írásos oklevelek is bizonyítják, hogy a szőlő hegyoldalra való felkerülésével (12–14. század) egy időben megkezdődött a hegyi hajlékok építése is.

Ezzel a szívósan továbbélő, antik hagyományokon alapuló, présházakkal, nyaralókkal, pincékkel telehintett, mediterrán jellegű szőlőhegyi pannon tájjal szöges ellentétben áll Észak-Magyarország szőlő- és pincekultúrája. E keleti ismereteken fejlődött szőlőkultúrában a prések használata – egészen a múlt század első évtizedéig – csak a nagyobb birtokokon fordult elő, egyébként ritka kivételnek számított.
A szőlőt általában a szabadban, a szőlők alján a „láz”-ban, vagy a szüreti szekereken hordókban, kádakban hazaszállítva, az udvaron vagy a pince előtt dolgozták fel, és csak a mustot vitték – a paraszti pincék-présházak másik alaptípusát jelentő – lyukpincébe.

Észak-Magyarország több vidékén a bortárolóhelyeket nem a szőlőben emelték, hanem a szőlőbe vezető út mentén, vagy a faluhoz közeli pincedombon (völgyben) – ott, ahol a kőzet a pince építésére a legmegfelelőbb volt – csoportosan alakították ki. Nógrádtól Hegyaljáig az alapkőzetbe vájt lyukpincék, pincesorok, vagy összefüggő pincerendszerek a jellemzők.
A taposásos, prés nélküli szőlőfeldolgozás és a pincék adottságai sajátos borkultúrát teremtettek, amelyben csaknem egészen a legutóbbi időkig nem volt szükség présházakra.
A korszerű gyári prések megjelenésével, a préselés elterjedésével több helyütt a pincebejárat felé ún. pinceházat, azaz présházat építettek, vagy, mint Eger környékén, a pince első részét szélesítették, bővítették présházzá.

Az ország nyugati része, az egykori ruszt-sopron pozsonyi borvidék – az országalapítás óta részben a betelepítések, részben a folyamatos kapcsolatok következtében – állandó nyugati hatás alatt állt. Említettük, hogy a szőlőművelés a 17–18. században mezővárosok sorát fejlesztette Kőszegtől Tokajig. E mezővárosokban jellemző volt, hogy a présházat, pincét a lakóházakkal együtt építették meg. Kitűnő példa erre a Fertő-tó nyugati partján fekvő Ruszt (Ausztria), ahol a pincék a házak alatt találhatók, valamint Sopron és Kőszeg városa, ahol szintén találhatók példák a lakóházakkal egybeépült présházakra.

A 15–16. századtól a menekülő rácok (szerbek) által elterjesztett balkáni vörösborkultúra lényege, hogy a megtört kadarka szőlőt jellegzetes, felfelé szűkülő kádban (káci, kaca), héjon erjesztik. A hosszú erjesztés alatt nagy mennyiségű csersav (tannin) kerül a borba, aminek következtében az jól eltarthatóvá válik. Ez – a döntően az Alföldön elterjedt szőlőfeldolgozási, bortárolási eljárás – nem igényelt sem prést, sem pincét, elegendő volt egy fészer, kamra, azaz felszíni épület a bor feldolgozására és tárolására.
Nem véletlen, hogy az Alföldön létrejött pincefalvak (Hajós, Nemesnádudvar) német nemzetiségi területen és csak évszázadokkal később alakultak ki, az ott letelepült németek magukkal hozott kultúrája és a környezeti adottságok összhangjaként.

Részletek Laposa József - Dékány Tibor: Pincejárás c. könyvéből

Június

Szent Iván hava – Rák hava – Nyárelő

A Pünkösd mozgó ünnepként május végén vagy június elején megtartott ünnep, a húsvéti ünnepkör lezárása. Az egyház a Szentlélek Jézus által megígért eljövetelét és az egész világon való szétáradását ünnepli. A Pünkösd, mint ünnep, korábbi eredetű. A Pünkösd ugyanis a zsidó vallásban Peszah – azaz Húsvét – után következő ötvenedik napon volt. A legjellegzetesebb a pünkösdi népszokások közül a pünkösdi királyválasztás, amely ügyességi próbákkal, vetélkedéssel – lovasversennyel, bikahajszolással, bothúzással, kakasütéssel – járt...A pünkösdi király kiváltságai közé tartozott – például Dunántúl egyes vidékein –, hogy egy évig ingyen ihatott bort a kocsmában, annak árát az elöljáróság vagy a helybéli földesúr fizette.

Június 8. – Medárd napja

Medárd 458-ban született frank eredetű püspök, szent volt. Legendája szerint már gyermekként segített a szegényeken, köpenyét egy vak koldusnak, lovát egy földművesnek adta. A néphit szerint ha Medárd-napon esik, negyven napon át esős idő várható. A gabonaaratás és a szüreti munka védőszentje.

Június 14. – Éliás napja

Háztetőket tépett le, kocsikat borított fel, fákat csavart ki tövestül régen a dühöngő szélvihar Éliás napján. Somlón is emlékeznek olyan esetre, hogy hordókat döntött fel és görgetett le a vihar, sőt borosszekeret is magával ragadott a mély dűlőutakon lehömpölygő áradat. Már hajnalban lehetett következtetni a beálló időváltozásra. Ha a kelő napot szürke felhő övezte, biztosan megérkezett délutánra a neve napját ünneplő Éliás.

Június 15. – Vida – Vid – Vitus napja

Mindenütt azt tartják, hogy most fordul meg az időjárás. A rákok – a muravidékiek szerint – e napon kijönnek a folyó partjára, várják a változást. A Vid-napi időjárás termésjósló is. Jó idő esetén jó termés, rossz idő után rossz termés várható. Ha Szent Vid napján eső esik, hibás lesz az árpa, mondogatták már régóta. Vitus napján rendszerint viharos, zivataros az idő, ilyenkor gyertyát gyújtottak. Vid vértanú, szent életét a Martyrologium Hieronymianum 450 táján említi, más források szerint 303 táján halt vértanúhalált. Legendája szerint Szicíliában született pogány szülőktől.

Úrnapja

A magyar nyelvterület katolikus vidékein e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A tornácra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön „a nagy idő”, három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya lángjában égetik el, a hamuját a védendő termény földjébe, a szőlő négy sarkába elássák. A Balaton-felvidéken az úrnapi körmenet sátrának növényeit hazavitték és kis kereszt alakba összekötve a szőlőterület négy sarkára szúrta a szőlősgazda, ezzel is bekertelve, védve a szentelmény erejével a szőlőterületét és a szőlőtermését.

Az Úrnapja mozgó ünnep, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök. Ezen a napon az egyház újra megünnepli az Utolsó vacsora misztériumát, minthogy erre a nagyheti gyász miatt nem volt igazi alkalom. Az Úrnapját (Corpus Domini) a 13. század óta ülik meg. Az egyház szándéka szerint ez az ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében. Mindenütt körmeneteket tartanak. Körbehordozzák az Oltáriszentséget, a négy égtáj szerinti, zöld ágakkal, virágokkal díszített alkalmi oltároknál megállnak, imát mondanak. A vallásos körmeneteket – különösen a középkorban – nagy vigasságok követték. Krónikások jegyezték fel, hogy 1501-ben, a budavári úrnapi ünnepségen a főtér díszes szökőkútjából bor folyt, s mindenki ihatott belőle kedve szerint. A népi hitvilág a Szentség körülhordozásának a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző varázserőt tulajdonít.

Június 24. – Szent Iván napja

A nyári napforduló napjának ünnepe, amit Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek meg.

Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből