Szőlőfajták - Archimedia

    Irsai Olivér

Hungarikum

Származása: Magyarország 
Tőkéje: középerős, hosszú, elfekvő vesszőket nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, laza 
Érése: szeptember első fele
Bora: intenzíven muskotályos, lágy, gyorsan vénülő 
Elterjedése: Pannonhalma-Sokoróaljai, Balatonboglári, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidék

    Rizlingszilváni

Müller Thurgau

Származása: Németország 
Tőkéje: erős növekedésű, kevés számú, félmereven álló vesszőt nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, tömött 
Érése: szeptember közepe
Bora: fajtajelleges, mustjából többnyire reduktív típusú, gyorsan fejlődő bort készítenek 
Elterjedése: Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi, Balatonfüred-Csopaki, Balatonmelléke borvidék

    Ottonel Muskotály

Származása: Franciaország 
Tőkéje: gyenge növekedésű, elterülő, vékony vesszőzetű 
Fürtje: középnagy, hengeres vagy kissé vállas, közepesen tömött 
Érése: szeptember közepe
Bora: finom illatú és zamatú, lágy, finom savú bor. Kitűnő házasítási alapanyag 
Elterjedése: Mátraaljai, Egri, Balatonboglári borvidék

    Leányka

Származása: Erdély 
Tőkéje: erőteljes fejlődésű. Nagy számú vastag, világosbarna vesszőt nevel 
Fürtje: kicsi, vállas, tömött 
Érése: szeptember közepe
Bora: fajtajelleges illatú és zamatú, alkoholban gazdag, tüzes, lágy 
Elterjedése: Egri, Bükkaljai, Móri borvidék

    Szürkebarát

Származása: Franciaország 
Tőkéje: középerős, vesszői vékonyak, lilásszürkék, hamvasak 
Fürtje: kicsi, hengeres, nagyon tömött 
Érése: szeptember második fele
Bora: harmonikus, testes, íz-, zamat- és extraktgazdag, finom savú
Elterjedése: Badacsonyi, Mátraaljai, Balatonfelvidéki borvidék

    Tramini

Származása: bár nevét a dél-tiroli Traminról kapta, egyes kutatások szerint francia eredetű, mások Észak Görögországból származtatják 
Tőkéje: középerős növekedésű, sűrű vesszőzetű 
Fürtje: kicsi, szabálytalan alakú, tömött vagy közepesen tömött 
Érése: szeptember második fele
Bora: fajtajelleges, kellemes illatú, fűszeres zamatú, lágy, finom bor 
Elterjedése: Pannonhalma-Sokoróaljai, Mátraaljai, Egri, Móri borvidék

    Cserszegi fűszeres

Hungarikum

Származása: Magyarország 
Tőkéje: középerős növekedésű, kevés számú, hosszú ízközű vesszőt nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, kúpos, középtömött. Korai érésű fajtahibrid 
Érése: szeptember vége
Bora: illatos, sajátosan fűszeres zamatú, élénk savtartalmú 
Elterjedése: Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Etyek-Budai, Balatonfelvidéki, Balatonmelléke borvidék

    Chardonnay

Származása: Franciaország 
Tőkéje: nagyszámú, hengeres, barnássárga vesszőt nevel 
Fürtje: kicsi, hengeres vagy vállas, középtömött 
Érése: szeptember második fele
Bora: fajtajelleges, finom zamatú, kemény karakterű, élénk, elegáns bor 
Elterjedése: Etyek-Budai, Mátraaljai, Mecsekaljai, Tolnai, Balatonboglári, Ászár-Neszmélyi borvidék

    Ezerjó

Hungarikum

Származása: Magyarország 
Tőkéje: erős növekedésű, kevés számú vesszőt nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, tömött középérésű 
Érése: szeptember második fele
Bora: alkoholban gazdag, kemény, kissé fanyarkás ízű 
Elterjedése: Móri, Kunsági, Ászár-Neszmélyi borvidék

    Királyleányka

Hungarikum

Származása: Erdély 
Tőkéje: erős növekedésű, sűrű vesszőzetű 
Fürtje: közepes vagy kicsi, vállas, tömött 
Érése: szeptember vége
Bora: diszkréten muskotályos illatú, finom, harmonikus, testes 
Elterjedése: Balatonboglári, Mecsekaljai, Ászár-Neszmélyi, Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék

    Rajnai rizling

Származása: Rajna melléke 
Tőkéje: erős növekedésű, közepes számú, mereven felálló, hengeres vesszőt nevel 
Fürtje: kicsi, hengeres vagy kissé kúpos, gyakran szabálytalan alakú, tömött 
Érése: szeptember vége
Bora: finom illatú és zamatú. Általában kemény, savai azonban finomak, nagy extrakttartalmú 
Elterjedése: Csongrádi, Tolnai, Etyek-Budai, Hajós-Bajai borvidék

    Olaszrizling

Származása: nem tisztázott, Olasz- vagy Franciaország 
Tőkéje: középerős vagy gyenge, sűrű, vékony vesszőzetű Fürtje: kicsi, hengeres, tömött, gyakran mellékfürtöt visel 
Érése: október első fele
Bora: keserű mandulára emlékeztető ízű, többnyire lágy, fajtajelleges. Túlérett szőlőjéből különleges minőségű borokat készítenek 
Elterjedése: nagyon elterjedt, szinte minden borvidéken megtalálható

    Kéknyelű

Hungarikum

Származása: nem ismert, valószínűleg Magyarország 
Tőkéje: középerős, görbe, lapított vesszőzetű 
Fürtje: középnagy, kissé vállas, laza 
Érése: október első fele
Bora: finom illatú és zamatú, egyes években különleges minőségű 
Elterjedése: Badacsonyi borvidék

    Hárslevelű

Hungarikum

Származása: valószínűleg magyar 
Tőkéje: nagyon erős fejlődésű, ritka, merev, felálló vesszőzetű 
Fürtje: nagy, elérheti a 40 cm-es hosszúságot is. Hengeres; laza a vége, olykor villásan elágazik 
Érése: október első fele
Bora: fajtajelleges, finom, hársméz illatú és zamatú, testes. Több éves érlelés során kiváló minőségű. Önállóan a debrői hárslevelű, a furminttal együtt a tokaji borkülönlegességek alapját adja. 
Elterjedése: Tokaj-hegyaljai, Mátraaljai és Egri borvidék

    Furmint

Hungarikum

Származása: nem tisztázott 
Tőkéje: kifejezetten erős növekedésű, kevés, hosszú, vastag vesszőt nevel 
Fürtje: középnagy, laza, hengeres 
Érése: október közepe
Bora: illatos, tüzes, savas, kissé fanyarkás ízű. Jó évjáratokban aszúsodik 
Elterjedése: Tokaj-hegyaljai, Somlói, Bükkaljai borvidék

    Juhfark

Hungarikum

Származása: Ausztria vagy Magyarország 
Tőkéje: középerős növekedésű, lapított, világosbarna vesszők jellemzik 
Fürtje: középnagy, hengeres, tömött 
Érése: október közepe
Bora: különleges összetételű savakkal, finom illatokkal rendelkezik 
Elterjedése: Somlói, Balatonfüred-Csopaki borvidék

    Kövidinka

Hungarikum

Származása: Magyarország 
Tőkéje: erőteljes növekedésű, ritka szürkésbarna vesszőzetű 
Fürtje: középnagy vagy kicsi, vállas, tömött 
Érése: október közepe
Bora: könnyű, lágy, asztali minőségű 
Elterjedése: Kunsági, Csongrádi borvidék

    Blauer Portugieser

Kékoportó

Származása: portugál, egyes szakemberek szerint osztrák 
Tőkéje: közepes fejlődésű, kissé elterülő vesszőket nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, közepesen tömött 
Érése: szeptember első fele
Bora: fajtajelleges, szép színű, finom csersavtartalmú 
Elterjedése: Villányi, Egri, Szekszárdi borvidék

    Zweigelt

Származása: Ausztria 
Tőkéje: közepes növekedésű, ritka vesszőzetű 
Fürtje: középnagy vagy nagy, vállas, nagyon tömött 
Érése: szeptember második fele
Bora: jó minőségű, csersavban gazdag, harmonikus Elterjedése: Egri, Mátraaljai, Szekszárdi, Csongrádi borvidék

    Kékfrankos

Származása: nem tisztázott 
Tőkéje: kifejezetten erős növekedésű, kisszámú felálló vesszővel 
Fürtje: középnagy, vállas, olykor ágas, közepesen tömött 
Érése: szeptember vége
Bora: finom cserzőanyag-tartalmú, kissé savas ízhatású.
Az Egri Bikavér legfontosabb összetevője 
Elterjedése: Szekszárdi, Villányi, Soproni, Egri, Mátraaljai borvidék (de az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek)

    Merlot

Származása: Franciaország 
Tőkéje: középerős, mereven álló vesszőzetű 
Fürtje: kicsi, vállas, laza 
Érése: szeptember vége
Bora: általában mélyvörös színű, telt, bársonyos ízű. Jellegzetes aromájú, száraz, minőségi bor 
Elterjedése: Egri, Szekszárdi, Balatonboglári, Villányi borvidék

    Cabernet Sauvignon

Származása: Franciaország 
Tőkéje: gyenge növekedésű, mereven álló vesszőzetű 
Fürtje: kicsi, vállas, közepesen tömött vagy laza 
Érése: október eleje
Bora: különleges minőségű, kifejezetten fajtajelleges, bársonyos, cserzőanyagban gazdag 
Elterjedése: Villányi, Szekszárdi, Egri, Balatonboglári, Hajós-Bajai borvidék

    Kadarka

Hungarikum

Származása: Kis-Ázsia 
Tőkéje: erős növekedésű, vesszői vastagok 
Fürtje: középnagy, bőven termő, könnyen rothadó 
Érése: október első fele
Bora: kitűnő, fűszeres és jellegzetes zamatú 
Elterjedése: Kunsági, Csongrádi, Szekszárdi borvidék

Május

Pünkösd hava vagy kettősök hava – tavaszutó

Május a természet kibontakozásának, a termékenységnek a hónapja, a virágnyílás, rózsanyílás fő ideje. Többnyire májusban ünneplik a Pünkösdöt, ezt a másik mozgó ünnepet, ezért májust Pünkösd havának is nevezik. Baranyában azt mondják: „Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz”.

Május 1. – Majális

Már régóta közös kirándulások, ünnepi lakomák szokása is tartozik a naphoz. A majálist, a vidám népmulatságot rendszerint valamelyik közeli erdőben tartották, s a magukkal vitt ételt, italt fogyasztották. Később egész sokadalommá szélesedett a majális, volt ott zsákbanfutás, póznamászás, birkózóverseny, erőmérés, lóverseny, ének és tánc, katonazene. Május elseje a májusfa állításának ideje is. Május elsejére virradó éjfélkor a legények szeretőjüknek állítottak májusfát: pántlikákat, selyemkendőt s egy fehér, átlátszó üvegben vörösbort kötöztek rá. Közben a lányos ház kerítését zöld ágakkal díszítették, de ezt a háziak korán reggel sietve eltüntették. A falu népe reggelre kelve kíváncsian vizsgálta, melyik lány háza előtt magaslik májusfa, közben találgatták, ugyan ki állíthatta. A fa ledöntésére a hónap végén került sor.

Május 6. – Babevő János napja

A soproni német szőlőtermesztők a szőlőben köztes növényként babot is termesztettek, ahonnan a „poncihter” név is származott. A német babtermesztő „Bonenzüchter” név népetimológiai változata lett a poncihter. Ezt a nevet a magyarországi népleírások is átvették, és használták a soproni parasztpolgárok és a módos városi polgárok elnevezésére. A szőlő, a bab és a bor jól megfért egymással, hozzájárulva évszázadokon át a városi polgárok jómódjához. Sopron a 18–19. századra a legnagyobb nyugati irányú borexportot bonyolította le. Soproni név alatt keltek el a belső-dunántúli, balatoni, somogyi, sőt még a tolnai borok is. A borkereskedő város polgári életformájához szorosan hozzátartozott a borkereskedelem nemcsak a saját borral, hanem a más vidékek jóminőségű boraival történő sáfárkodás is.

Májusi fagyosszentek

Általában a középső hármat, Pongrácot, Szervácot és Bonifácot nevezzük fagyosszentnek, de valójában többen vannak. A „három -ác” napjai: május 12.,13., illetve 14. Legendájuk szerint Pongrác, Szervác és Bonifác a kereszténység első évszázadaiban élt. Pongrácot 14 éves korában Diocletianus császár uralkodása idején – keresztény hitéért lefejezték; Szervác a mai Belgium területén lévő Touger püspöke volt, és aggastyánként 384-ben szenvedett vértanúhalált; Bonifácot, aki 675 körül született Angliában, majd német hittérítő, sőt mainzi érsek lett, szintén idős emberként ölték meg a német pogányok. Nálunk fagyosszentekként emlegetik őket, Németországban „három szigorú úr”-ként vagy, „jeges szentek”-ként tartják számon, Franciaországban „szőlőfagyasztóknak” nevezik. A nevükhöz fűződő fagyok május közepe táján szinte minden évben jelentkeznek, és a mezőgazdaságban gyakran súlyos károkat okoznak, ugyanis az addig egyenletesen emelkedő hőmérséklet nemegyszer fagypont alá süllyed.

Május 12. – Pongrác napja

A három fagyos nap közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordul, sőt fagy is jelentkezhet, ami "leszüreteli a szőlőt", tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek-füstöltek a szőlőkben. A megfigyelés szerint sokfelé azt tartják, hogy amilyen a Pongrác-napi időjárás, olyan lesz Orbánkor is. Mivel fagy is várható Pongráckor, nem ajánlatos palántázni, mert a gyenge palánták lefagynak. Ha esik az eső, akkor a gazda örül is meg szomorkodik is, mivel az eső jót tesz a mezőnek, viszont árt a szőlőnek.

Május 13. – Szervác napja

Szervác napja a fagyosszentek második napja. Szervác viselkedése nem különbözik Bonifácétól. Baranyában hallani a következőt: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz.”

Május 14. – Bonifác napja

A három fagyosszent idején három napig nem lehetett kapálni a szőlőhegyeken, mert akkor nem termett a népi hiedelem szerint a szőlő.

Május 25. – Orbán napja

Orbán – egyes helyeken: Urbán – középkori szent, akinek kultusza leginkább az Alföldön, Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon alakult ki a 17. században a Kárpát-medencében. A neki szentelt kápolnákkal, szobrokkal elsősorban a szőlőhegyeken vagy azok környékén lehet találkozni, hiszen tőle várják a szőlők védelmét, megóvását, a növénybetegségek elhárítását. Alakját hordókra, szőlészeti munkaeszközökre is kifaragták ugyanezen célból. Miután római pápa volt, mindig pápai ornátusban, fején a tiarával, kezében aranykehellyel ábrázolják, de minden tiszteletük mellett erősen meg is bírálják: ha szép, meleg idővel érkezik, akkor szobrát a vásártéren vagy faluközpontban finom posztóval letakart asztalra állították, megkoszorúzták, borral meglocsolták, kaláccsal megajándékozták. Ha azonban esővel, hideggel virradt meg a napja, sárral dobálták meg.

Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből