Irsai Olivér
Hungarikum
Származása: Magyarország
Tőkéje: középerős, hosszú, elfekvő vesszőket nevel
Fürtje: középnagy, vállas, laza
Érése: szeptember első fele
Bora: intenzíven muskotályos, lágy, gyorsan vénülő
Elterjedése: Pannonhalma-Sokoróaljai, Balatonboglári, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidék
Rizlingszilváni
Müller Thurgau
Származása: Németország
Tőkéje: erős növekedésű, kevés számú, félmereven álló vesszőt nevel
Fürtje: középnagy, vállas, tömött
Érése: szeptember közepe
Bora: fajtajelleges, mustjából többnyire reduktív típusú, gyorsan fejlődő bort készítenek
Elterjedése: Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi, Balatonfüred-Csopaki, Balatonmelléke borvidék
Ottonel Muskotály
Származása: Franciaország
Tőkéje: gyenge növekedésű, elterülő, vékony vesszőzetű
Fürtje: középnagy, hengeres vagy kissé vállas, közepesen tömött
Érése: szeptember közepe
Bora: finom illatú és zamatú, lágy, finom savú bor. Kitűnő házasítási alapanyag
Elterjedése: Mátraaljai, Egri, Balatonboglári borvidék
Leányka
Származása: Erdély
Tőkéje: erőteljes fejlődésű. Nagy számú vastag, világosbarna vesszőt nevel
Fürtje: kicsi, vállas, tömött
Érése: szeptember közepe
Bora: fajtajelleges illatú és zamatú, alkoholban gazdag, tüzes, lágy
Elterjedése: Egri, Bükkaljai, Móri borvidék
Szürkebarát
Származása: Franciaország
Tőkéje: középerős, vesszői vékonyak, lilásszürkék, hamvasak
Fürtje: kicsi, hengeres, nagyon tömött
Érése: szeptember második fele
Bora: harmonikus, testes, íz-, zamat- és extraktgazdag, finom savú
Elterjedése: Badacsonyi, Mátraaljai, Balatonfelvidéki borvidék
Tramini
Származása: bár nevét a dél-tiroli Traminról kapta, egyes kutatások szerint francia eredetű, mások Észak Görögországból származtatják
Tőkéje: középerős növekedésű, sűrű vesszőzetű
Fürtje: kicsi, szabálytalan alakú, tömött vagy közepesen tömött
Érése: szeptember második fele
Bora: fajtajelleges, kellemes illatú, fűszeres zamatú, lágy, finom bor
Elterjedése: Pannonhalma-Sokoróaljai, Mátraaljai, Egri, Móri borvidék
Cserszegi fűszeres
Hungarikum
Származása: Magyarország
Tőkéje: középerős növekedésű, kevés számú, hosszú ízközű vesszőt nevel
Fürtje: középnagy, vállas, kúpos, középtömött. Korai érésű fajtahibrid
Érése: szeptember vége
Bora: illatos, sajátosan fűszeres zamatú, élénk savtartalmú
Elterjedése: Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Etyek-Budai, Balatonfelvidéki, Balatonmelléke borvidék
Chardonnay
Származása: Franciaország
Tőkéje: nagyszámú, hengeres, barnássárga vesszőt nevel
Fürtje: kicsi, hengeres vagy vállas, középtömött
Érése: szeptember második fele
Bora: fajtajelleges, finom zamatú, kemény karakterű, élénk, elegáns bor
Elterjedése: Etyek-Budai, Mátraaljai, Mecsekaljai, Tolnai, Balatonboglári, Ászár-Neszmélyi borvidék
Ezerjó
Hungarikum
Származása: Magyarország
Tőkéje: erős növekedésű, kevés számú vesszőt nevel
Fürtje: középnagy, vállas, tömött középérésű
Érése: szeptember második fele
Bora: alkoholban gazdag, kemény, kissé fanyarkás ízű
Elterjedése: Móri, Kunsági, Ászár-Neszmélyi borvidék
Királyleányka
Hungarikum
Származása: Erdély
Tőkéje: erős növekedésű, sűrű vesszőzetű
Fürtje: közepes vagy kicsi, vállas, tömött
Érése: szeptember vége
Bora: diszkréten muskotályos illatú, finom, harmonikus, testes
Elterjedése: Balatonboglári, Mecsekaljai, Ászár-Neszmélyi, Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék
Rajnai rizling
Származása: Rajna melléke
Tőkéje: erős növekedésű, közepes számú, mereven felálló, hengeres vesszőt nevel
Fürtje: kicsi, hengeres vagy kissé kúpos, gyakran szabálytalan alakú, tömött
Érése: szeptember vége
Bora: finom illatú és zamatú. Általában kemény, savai azonban finomak, nagy extrakttartalmú
Elterjedése: Csongrádi, Tolnai, Etyek-Budai, Hajós-Bajai borvidék
Olaszrizling
Származása: nem tisztázott, Olasz- vagy Franciaország
Tőkéje: középerős vagy gyenge, sűrű, vékony vesszőzetű Fürtje: kicsi, hengeres, tömött, gyakran mellékfürtöt visel
Érése: október első fele
Bora: keserű mandulára emlékeztető ízű, többnyire lágy, fajtajelleges. Túlérett szőlőjéből különleges minőségű borokat készítenek
Elterjedése: nagyon elterjedt, szinte minden borvidéken megtalálható
Kéknyelű
Hungarikum
Származása: nem ismert, valószínűleg Magyarország
Tőkéje: középerős, görbe, lapított vesszőzetű
Fürtje: középnagy, kissé vállas, laza
Érése: október első fele
Bora: finom illatú és zamatú, egyes években különleges minőségű
Elterjedése: Badacsonyi borvidék
Hárslevelű
Hungarikum
Származása: valószínűleg magyar
Tőkéje: nagyon erős fejlődésű, ritka, merev, felálló vesszőzetű
Fürtje: nagy, elérheti a 40 cm-es hosszúságot is. Hengeres; laza a vége, olykor villásan elágazik
Érése: október első fele
Bora: fajtajelleges, finom, hársméz illatú és zamatú, testes. Több éves érlelés során kiváló minőségű. Önállóan a debrői hárslevelű, a furminttal együtt a tokaji borkülönlegességek alapját adja.
Elterjedése: Tokaj-hegyaljai, Mátraaljai és Egri borvidék
Furmint
Hungarikum
Származása: nem tisztázott
Tőkéje: kifejezetten erős növekedésű, kevés, hosszú, vastag vesszőt nevel
Fürtje: középnagy, laza, hengeres
Érése: október közepe
Bora: illatos, tüzes, savas, kissé fanyarkás ízű. Jó évjáratokban aszúsodik
Elterjedése: Tokaj-hegyaljai, Somlói, Bükkaljai borvidék
Juhfark
Hungarikum
Származása: Ausztria vagy Magyarország
Tőkéje: középerős növekedésű, lapított, világosbarna vesszők jellemzik
Fürtje: középnagy, hengeres, tömött
Érése: október közepe
Bora: különleges összetételű savakkal, finom illatokkal rendelkezik
Elterjedése: Somlói, Balatonfüred-Csopaki borvidék
Kövidinka
Hungarikum
Származása: Magyarország
Tőkéje: erőteljes növekedésű, ritka szürkésbarna vesszőzetű
Fürtje: középnagy vagy kicsi, vállas, tömött
Érése: október közepe
Bora: könnyű, lágy, asztali minőségű
Elterjedése: Kunsági, Csongrádi borvidék
Blauer Portugieser
Kékoportó
Származása: portugál, egyes szakemberek szerint osztrák
Tőkéje: közepes fejlődésű, kissé elterülő vesszőket nevel
Fürtje: középnagy, vállas, közepesen tömött
Érése: szeptember első fele
Bora: fajtajelleges, szép színű, finom csersavtartalmú
Elterjedése: Villányi, Egri, Szekszárdi borvidék
Zweigelt
Származása: Ausztria
Tőkéje: közepes növekedésű, ritka vesszőzetű
Fürtje: középnagy vagy nagy, vállas, nagyon tömött
Érése: szeptember második fele
Bora: jó minőségű, csersavban gazdag, harmonikus Elterjedése: Egri, Mátraaljai, Szekszárdi, Csongrádi borvidék
Kékfrankos
Származása: nem tisztázott
Tőkéje: kifejezetten erős növekedésű, kisszámú felálló vesszővel
Fürtje: középnagy, vállas, olykor ágas, közepesen tömött
Érése: szeptember vége
Bora: finom cserzőanyag-tartalmú, kissé savas ízhatású.
Az Egri Bikavér legfontosabb összetevője
Elterjedése: Szekszárdi, Villányi, Soproni, Egri, Mátraaljai borvidék (de az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek)
Merlot
Származása: Franciaország
Tőkéje: középerős, mereven álló vesszőzetű
Fürtje: kicsi, vállas, laza
Érése: szeptember vége
Bora: általában mélyvörös színű, telt, bársonyos ízű. Jellegzetes aromájú, száraz, minőségi bor
Elterjedése: Egri, Szekszárdi, Balatonboglári, Villányi borvidék
Cabernet Sauvignon
Származása: Franciaország
Tőkéje: gyenge növekedésű, mereven álló vesszőzetű
Fürtje: kicsi, vállas, közepesen tömött vagy laza
Érése: október eleje
Bora: különleges minőségű, kifejezetten fajtajelleges, bársonyos, cserzőanyagban gazdag
Elterjedése: Villányi, Szekszárdi, Egri, Balatonboglári, Hajós-Bajai borvidék
Kadarka
Hungarikum
Származása: Kis-Ázsia
Tőkéje: erős növekedésű, vesszői vastagok
Fürtje: középnagy, bőven termő, könnyen rothadó
Érése: október első fele
Bora: kitűnő, fűszeres és jellegzetes zamatú
Elterjedése: Kunsági, Csongrádi, Szekszárdi borvidék
Június
Szent Iván hava – Rák hava – Nyárelő
A Pünkösd mozgó ünnepként május végén vagy június elején megtartott ünnep, a húsvéti ünnepkör lezárása. Az egyház a Szentlélek Jézus által megígért eljövetelét és az egész világon való szétáradását ünnepli. A Pünkösd, mint ünnep, korábbi eredetű. A Pünkösd ugyanis a zsidó vallásban Peszah – azaz Húsvét – után következő ötvenedik napon volt. A legjellegzetesebb a pünkösdi népszokások közül a pünkösdi királyválasztás, amely ügyességi próbákkal, vetélkedéssel – lovasversennyel, bikahajszolással, bothúzással, kakasütéssel – járt...A pünkösdi király kiváltságai közé tartozott – például Dunántúl egyes vidékein –, hogy egy évig ingyen ihatott bort a kocsmában, annak árát az elöljáróság vagy a helybéli földesúr fizette.
Június 8. – Medárd napja
Medárd 458-ban született frank eredetű püspök, szent volt. Legendája szerint már gyermekként segített a szegényeken, köpenyét egy vak koldusnak, lovát egy földművesnek adta. A néphit szerint ha Medárd-napon esik, negyven napon át esős idő várható. A gabonaaratás és a szüreti munka védőszentje.
Június 14. – Éliás napja
Háztetőket tépett le, kocsikat borított fel, fákat csavart ki tövestül régen a dühöngő szélvihar Éliás napján. Somlón is emlékeznek olyan esetre, hogy hordókat döntött fel és görgetett le a vihar, sőt borosszekeret is magával ragadott a mély dűlőutakon lehömpölygő áradat. Már hajnalban lehetett következtetni a beálló időváltozásra. Ha a kelő napot szürke felhő övezte, biztosan megérkezett délutánra a neve napját ünneplő Éliás.
Június 15. – Vida – Vid – Vitus napja
Mindenütt azt tartják, hogy most fordul meg az időjárás. A rákok – a muravidékiek szerint – e napon kijönnek a folyó partjára, várják a változást. A Vid-napi időjárás termésjósló is. Jó idő esetén jó termés, rossz idő után rossz termés várható. Ha Szent Vid napján eső esik, hibás lesz az árpa, mondogatták már régóta. Vitus napján rendszerint viharos, zivataros az idő, ilyenkor gyertyát gyújtottak. Vid vértanú, szent életét a Martyrologium Hieronymianum 450 táján említi, más források szerint 303 táján halt vértanúhalált. Legendája szerint Szicíliában született pogány szülőktől.
Úrnapja
A magyar nyelvterület katolikus vidékein e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A tornácra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön „a nagy idő”, három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya lángjában égetik el, a hamuját a védendő termény földjébe, a szőlő négy sarkába elássák. A Balaton-felvidéken az úrnapi körmenet sátrának növényeit hazavitték és kis kereszt alakba összekötve a szőlőterület négy sarkára szúrta a szőlősgazda, ezzel is bekertelve, védve a szentelmény erejével a szőlőterületét és a szőlőtermését.
Az Úrnapja mozgó ünnep, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök. Ezen a napon az egyház újra megünnepli az Utolsó vacsora misztériumát, minthogy erre a nagyheti gyász miatt nem volt igazi alkalom. Az Úrnapját (Corpus Domini) a 13. század óta ülik meg. Az egyház szándéka szerint ez az ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében. Mindenütt körmeneteket tartanak. Körbehordozzák az Oltáriszentséget, a négy égtáj szerinti, zöld ágakkal, virágokkal díszített alkalmi oltároknál megállnak, imát mondanak. A vallásos körmeneteket – különösen a középkorban – nagy vigasságok követték. Krónikások jegyezték fel, hogy 1501-ben, a budavári úrnapi ünnepségen a főtér díszes szökőkútjából bor folyt, s mindenki ihatott belőle kedve szerint. A népi hitvilág a Szentség körülhordozásának a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző varázserőt tulajdonít.
Június 24. – Szent Iván napja
A nyári napforduló napjának ünnepe, amit Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek meg.
Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből