Szőlőfajták - Archimedia

    Irsai Olivér

Hungarikum

Származása: Magyarország 
Tőkéje: középerős, hosszú, elfekvő vesszőket nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, laza 
Érése: szeptember első fele
Bora: intenzíven muskotályos, lágy, gyorsan vénülő 
Elterjedése: Pannonhalma-Sokoróaljai, Balatonboglári, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidék

    Rizlingszilváni

Müller Thurgau

Származása: Németország 
Tőkéje: erős növekedésű, kevés számú, félmereven álló vesszőt nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, tömött 
Érése: szeptember közepe
Bora: fajtajelleges, mustjából többnyire reduktív típusú, gyorsan fejlődő bort készítenek 
Elterjedése: Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi, Balatonfüred-Csopaki, Balatonmelléke borvidék

    Ottonel Muskotály

Származása: Franciaország 
Tőkéje: gyenge növekedésű, elterülő, vékony vesszőzetű 
Fürtje: középnagy, hengeres vagy kissé vállas, közepesen tömött 
Érése: szeptember közepe
Bora: finom illatú és zamatú, lágy, finom savú bor. Kitűnő házasítási alapanyag 
Elterjedése: Mátraaljai, Egri, Balatonboglári borvidék

    Leányka

Származása: Erdély 
Tőkéje: erőteljes fejlődésű. Nagy számú vastag, világosbarna vesszőt nevel 
Fürtje: kicsi, vállas, tömött 
Érése: szeptember közepe
Bora: fajtajelleges illatú és zamatú, alkoholban gazdag, tüzes, lágy 
Elterjedése: Egri, Bükkaljai, Móri borvidék

    Szürkebarát

Származása: Franciaország 
Tőkéje: középerős, vesszői vékonyak, lilásszürkék, hamvasak 
Fürtje: kicsi, hengeres, nagyon tömött 
Érése: szeptember második fele
Bora: harmonikus, testes, íz-, zamat- és extraktgazdag, finom savú
Elterjedése: Badacsonyi, Mátraaljai, Balatonfelvidéki borvidék

    Tramini

Származása: bár nevét a dél-tiroli Traminról kapta, egyes kutatások szerint francia eredetű, mások Észak Görögországból származtatják 
Tőkéje: középerős növekedésű, sűrű vesszőzetű 
Fürtje: kicsi, szabálytalan alakú, tömött vagy közepesen tömött 
Érése: szeptember második fele
Bora: fajtajelleges, kellemes illatú, fűszeres zamatú, lágy, finom bor 
Elterjedése: Pannonhalma-Sokoróaljai, Mátraaljai, Egri, Móri borvidék

    Cserszegi fűszeres

Hungarikum

Származása: Magyarország 
Tőkéje: középerős növekedésű, kevés számú, hosszú ízközű vesszőt nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, kúpos, középtömött. Korai érésű fajtahibrid 
Érése: szeptember vége
Bora: illatos, sajátosan fűszeres zamatú, élénk savtartalmú 
Elterjedése: Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Etyek-Budai, Balatonfelvidéki, Balatonmelléke borvidék

    Chardonnay

Származása: Franciaország 
Tőkéje: nagyszámú, hengeres, barnássárga vesszőt nevel 
Fürtje: kicsi, hengeres vagy vállas, középtömött 
Érése: szeptember második fele
Bora: fajtajelleges, finom zamatú, kemény karakterű, élénk, elegáns bor 
Elterjedése: Etyek-Budai, Mátraaljai, Mecsekaljai, Tolnai, Balatonboglári, Ászár-Neszmélyi borvidék

    Ezerjó

Hungarikum

Származása: Magyarország 
Tőkéje: erős növekedésű, kevés számú vesszőt nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, tömött középérésű 
Érése: szeptember második fele
Bora: alkoholban gazdag, kemény, kissé fanyarkás ízű 
Elterjedése: Móri, Kunsági, Ászár-Neszmélyi borvidék

    Királyleányka

Hungarikum

Származása: Erdély 
Tőkéje: erős növekedésű, sűrű vesszőzetű 
Fürtje: közepes vagy kicsi, vállas, tömött 
Érése: szeptember vége
Bora: diszkréten muskotályos illatú, finom, harmonikus, testes 
Elterjedése: Balatonboglári, Mecsekaljai, Ászár-Neszmélyi, Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék

    Rajnai rizling

Származása: Rajna melléke 
Tőkéje: erős növekedésű, közepes számú, mereven felálló, hengeres vesszőt nevel 
Fürtje: kicsi, hengeres vagy kissé kúpos, gyakran szabálytalan alakú, tömött 
Érése: szeptember vége
Bora: finom illatú és zamatú. Általában kemény, savai azonban finomak, nagy extrakttartalmú 
Elterjedése: Csongrádi, Tolnai, Etyek-Budai, Hajós-Bajai borvidék

    Olaszrizling

Származása: nem tisztázott, Olasz- vagy Franciaország 
Tőkéje: középerős vagy gyenge, sűrű, vékony vesszőzetű Fürtje: kicsi, hengeres, tömött, gyakran mellékfürtöt visel 
Érése: október első fele
Bora: keserű mandulára emlékeztető ízű, többnyire lágy, fajtajelleges. Túlérett szőlőjéből különleges minőségű borokat készítenek 
Elterjedése: nagyon elterjedt, szinte minden borvidéken megtalálható

    Kéknyelű

Hungarikum

Származása: nem ismert, valószínűleg Magyarország 
Tőkéje: középerős, görbe, lapított vesszőzetű 
Fürtje: középnagy, kissé vállas, laza 
Érése: október első fele
Bora: finom illatú és zamatú, egyes években különleges minőségű 
Elterjedése: Badacsonyi borvidék

    Hárslevelű

Hungarikum

Származása: valószínűleg magyar 
Tőkéje: nagyon erős fejlődésű, ritka, merev, felálló vesszőzetű 
Fürtje: nagy, elérheti a 40 cm-es hosszúságot is. Hengeres; laza a vége, olykor villásan elágazik 
Érése: október első fele
Bora: fajtajelleges, finom, hársméz illatú és zamatú, testes. Több éves érlelés során kiváló minőségű. Önállóan a debrői hárslevelű, a furminttal együtt a tokaji borkülönlegességek alapját adja. 
Elterjedése: Tokaj-hegyaljai, Mátraaljai és Egri borvidék

    Furmint

Hungarikum

Származása: nem tisztázott 
Tőkéje: kifejezetten erős növekedésű, kevés, hosszú, vastag vesszőt nevel 
Fürtje: középnagy, laza, hengeres 
Érése: október közepe
Bora: illatos, tüzes, savas, kissé fanyarkás ízű. Jó évjáratokban aszúsodik 
Elterjedése: Tokaj-hegyaljai, Somlói, Bükkaljai borvidék

    Juhfark

Hungarikum

Származása: Ausztria vagy Magyarország 
Tőkéje: középerős növekedésű, lapított, világosbarna vesszők jellemzik 
Fürtje: középnagy, hengeres, tömött 
Érése: október közepe
Bora: különleges összetételű savakkal, finom illatokkal rendelkezik 
Elterjedése: Somlói, Balatonfüred-Csopaki borvidék

    Kövidinka

Hungarikum

Származása: Magyarország 
Tőkéje: erőteljes növekedésű, ritka szürkésbarna vesszőzetű 
Fürtje: középnagy vagy kicsi, vállas, tömött 
Érése: október közepe
Bora: könnyű, lágy, asztali minőségű 
Elterjedése: Kunsági, Csongrádi borvidék

    Blauer Portugieser

Kékoportó

Származása: portugál, egyes szakemberek szerint osztrák 
Tőkéje: közepes fejlődésű, kissé elterülő vesszőket nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, közepesen tömött 
Érése: szeptember első fele
Bora: fajtajelleges, szép színű, finom csersavtartalmú 
Elterjedése: Villányi, Egri, Szekszárdi borvidék

    Zweigelt

Származása: Ausztria 
Tőkéje: közepes növekedésű, ritka vesszőzetű 
Fürtje: középnagy vagy nagy, vállas, nagyon tömött 
Érése: szeptember második fele
Bora: jó minőségű, csersavban gazdag, harmonikus Elterjedése: Egri, Mátraaljai, Szekszárdi, Csongrádi borvidék

    Kékfrankos

Származása: nem tisztázott 
Tőkéje: kifejezetten erős növekedésű, kisszámú felálló vesszővel 
Fürtje: középnagy, vállas, olykor ágas, közepesen tömött 
Érése: szeptember vége
Bora: finom cserzőanyag-tartalmú, kissé savas ízhatású.
Az Egri Bikavér legfontosabb összetevője 
Elterjedése: Szekszárdi, Villányi, Soproni, Egri, Mátraaljai borvidék (de az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek)

    Merlot

Származása: Franciaország 
Tőkéje: középerős, mereven álló vesszőzetű 
Fürtje: kicsi, vállas, laza 
Érése: szeptember vége
Bora: általában mélyvörös színű, telt, bársonyos ízű. Jellegzetes aromájú, száraz, minőségi bor 
Elterjedése: Egri, Szekszárdi, Balatonboglári, Villányi borvidék

    Cabernet Sauvignon

Származása: Franciaország 
Tőkéje: gyenge növekedésű, mereven álló vesszőzetű 
Fürtje: kicsi, vállas, közepesen tömött vagy laza 
Érése: október eleje
Bora: különleges minőségű, kifejezetten fajtajelleges, bársonyos, cserzőanyagban gazdag 
Elterjedése: Villányi, Szekszárdi, Egri, Balatonboglári, Hajós-Bajai borvidék

    Kadarka

Hungarikum

Származása: Kis-Ázsia 
Tőkéje: erős növekedésű, vesszői vastagok 
Fürtje: középnagy, bőven termő, könnyen rothadó 
Érése: október első fele
Bora: kitűnő, fűszeres és jellegzetes zamatú 
Elterjedése: Kunsági, Csongrádi, Szekszárdi borvidék

December

Karácsony hava – Bak hava

December 4. – Borbála napja

A Borbála-ág kivirágoztatása szokásos termésjósló mód volt. Sokszor csak azért próbálkoztak az ágak kivirágoztatásával, hogy karácsonyra virág legyen a házban, mely színt, vidámságot visz a téli napok szürkeségébe. A Borbála-ágat, sárgabarack termőrügyes ágát vagy szőlővenyigét befőttes üvegben, vízben feltették a kemence vállára, vagy a meleg szobában az asztalra. Ha karácsonyig kihajtott, kivirágzott, meg lehetett látni, milyen lesz a termés a következő esztendőben.

December 6. – Miklós napja – Regölés napja

December hónapban Luca napja körül csoportosul nemcsak a legtöbb szokás, hanem hiedelem és időjóslás is. Nem véletlen ez, hiszen egykor ezen a napon volt leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal. Ezt a Gergely naptár a 16. század végén tíz nappal kitolta, de a hagyományok továbbra is megmaradtak a régi helyükön, és csak néhány tevődött át a mai karácsony környéki napokra. A regölésnek egyik leglényegesebb mozzanata a különböző rendű jókívánságok kifejezése. A középkorban Jézus születése napjával, karácsonnyal kezdődött az új esztendő. Az újévi jókívánságok ma már puszta udvariassági szólammá halványultak. A régi népi rétegekben azonban kisebb-nagyobb mértékben él a szó mágikus erejébe vetett hit. A szóval kifejezett kívánság egyúttal a teljesedést is jelenti, előkészíti. Miklós, a kisázsiai Myra város püspökének emlékünnepe. Védőszentje a házasságnak, az anyaságnak és a gyermekeknek. Alakja közismert, jóságos tekintetű, ezüst szakállas idős emberként ábrázolják, aki püspöki süveget és piros talárt visel, kezében pedig püspöki pásztorbotot tart. Általában a jó gyermekek ajándékosztó barátjának tekintik, pedig az évszázadok folyamán patrónusukként tisztelték a halászok, révészek, vízimolnárok is, de védőszentje volt a felvidéki aranybányászoknak, sőt a gabonával és borral kereskedő tőzséreknek is. A gonoszt jelképező ördög, a krampusz csak később, a középkorban szegődött a jó püspök kísérőjéül. Miklós kultusza – és idegen, bár mindmáig használt neve – a felvidéki és az erdélyi szászok útján jutott el hozzánk.

December 24–25. – Nagykarácsony – Jézus születése

December 27. – János napja

János a fordulópont szentje, mivel Janus nyomán őt is az év egyik kapujának, a téli napfordulónak a megszemélyesítőjeként tartották számon. János az, aki előtt látomásaiban a „mennyek ajtaja” megnyílt. December 27-e, Szent János evangélista emléknapja régebben, a 18. századig Karácsony harmadnapja volt. Általában István-nappal együtt ülték meg. A magyarországi szőlősgazdák régen bort szenteltettek, minden hordóba egy cseppet tettek belőle, hogy a bor ne romoljon meg. Borszenteléskor a katolikus templomok oltárai csak úgy roskadoztak a kisebb-nagyobb palackoktól, amikben a borosgazdák odakészítették a pap áldására várva féltett termésük javát, mintáját. A régi János-napi szokások legjelesebbje – a szokványos Jánosköszöntők, jánosolások mellett – a borszentelés, és a Szent János áldása, más néven Szent János pohara, vagyis a szentelt borral való köszöntés, áldomás. Régen a János-napon megszentelt borral kínálták azokat, akik hosszú útra keltek, búcsúzkodtak. Ez volt a „Szent János pohara”. A máig is megtartott szokás alkalmat nyújt a vendégségből való búcsúzkodásnál is az utolsó, búcsúpohár elfogyasztására. A régi rítus szerint ezt ülve kell kiinni.

December 31. – Szilveszter napja

Az év vége és a reménybeli boldogabb évkezdet időpontja. Év, évszázad, évezred váltásának napja a Gergely naptárban.

Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből