Irsai Olivér
Hungarikum
Származása: Magyarország
Tőkéje: középerős, hosszú, elfekvő vesszőket nevel
Fürtje: középnagy, vállas, laza
Érése: szeptember első fele
Bora: intenzíven muskotályos, lágy, gyorsan vénülő
Elterjedése: Pannonhalma-Sokoróaljai, Balatonboglári, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidék
Rizlingszilváni
Müller Thurgau
Származása: Németország
Tőkéje: erős növekedésű, kevés számú, félmereven álló vesszőt nevel
Fürtje: középnagy, vállas, tömött
Érése: szeptember közepe
Bora: fajtajelleges, mustjából többnyire reduktív típusú, gyorsan fejlődő bort készítenek
Elterjedése: Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi, Balatonfüred-Csopaki, Balatonmelléke borvidék
Ottonel Muskotály
Származása: Franciaország
Tőkéje: gyenge növekedésű, elterülő, vékony vesszőzetű
Fürtje: középnagy, hengeres vagy kissé vállas, közepesen tömött
Érése: szeptember közepe
Bora: finom illatú és zamatú, lágy, finom savú bor. Kitűnő házasítási alapanyag
Elterjedése: Mátraaljai, Egri, Balatonboglári borvidék
Leányka
Származása: Erdély
Tőkéje: erőteljes fejlődésű. Nagy számú vastag, világosbarna vesszőt nevel
Fürtje: kicsi, vállas, tömött
Érése: szeptember közepe
Bora: fajtajelleges illatú és zamatú, alkoholban gazdag, tüzes, lágy
Elterjedése: Egri, Bükkaljai, Móri borvidék
Szürkebarát
Származása: Franciaország
Tőkéje: középerős, vesszői vékonyak, lilásszürkék, hamvasak
Fürtje: kicsi, hengeres, nagyon tömött
Érése: szeptember második fele
Bora: harmonikus, testes, íz-, zamat- és extraktgazdag, finom savú
Elterjedése: Badacsonyi, Mátraaljai, Balatonfelvidéki borvidék
Tramini
Származása: bár nevét a dél-tiroli Traminról kapta, egyes kutatások szerint francia eredetű, mások Észak Görögországból származtatják
Tőkéje: középerős növekedésű, sűrű vesszőzetű
Fürtje: kicsi, szabálytalan alakú, tömött vagy közepesen tömött
Érése: szeptember második fele
Bora: fajtajelleges, kellemes illatú, fűszeres zamatú, lágy, finom bor
Elterjedése: Pannonhalma-Sokoróaljai, Mátraaljai, Egri, Móri borvidék
Cserszegi fűszeres
Hungarikum
Származása: Magyarország
Tőkéje: középerős növekedésű, kevés számú, hosszú ízközű vesszőt nevel
Fürtje: középnagy, vállas, kúpos, középtömött. Korai érésű fajtahibrid
Érése: szeptember vége
Bora: illatos, sajátosan fűszeres zamatú, élénk savtartalmú
Elterjedése: Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Etyek-Budai, Balatonfelvidéki, Balatonmelléke borvidék
Chardonnay
Származása: Franciaország
Tőkéje: nagyszámú, hengeres, barnássárga vesszőt nevel
Fürtje: kicsi, hengeres vagy vállas, középtömött
Érése: szeptember második fele
Bora: fajtajelleges, finom zamatú, kemény karakterű, élénk, elegáns bor
Elterjedése: Etyek-Budai, Mátraaljai, Mecsekaljai, Tolnai, Balatonboglári, Ászár-Neszmélyi borvidék
Ezerjó
Hungarikum
Származása: Magyarország
Tőkéje: erős növekedésű, kevés számú vesszőt nevel
Fürtje: középnagy, vállas, tömött középérésű
Érése: szeptember második fele
Bora: alkoholban gazdag, kemény, kissé fanyarkás ízű
Elterjedése: Móri, Kunsági, Ászár-Neszmélyi borvidék
Királyleányka
Hungarikum
Származása: Erdély
Tőkéje: erős növekedésű, sűrű vesszőzetű
Fürtje: közepes vagy kicsi, vállas, tömött
Érése: szeptember vége
Bora: diszkréten muskotályos illatú, finom, harmonikus, testes
Elterjedése: Balatonboglári, Mecsekaljai, Ászár-Neszmélyi, Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék
Rajnai rizling
Származása: Rajna melléke
Tőkéje: erős növekedésű, közepes számú, mereven felálló, hengeres vesszőt nevel
Fürtje: kicsi, hengeres vagy kissé kúpos, gyakran szabálytalan alakú, tömött
Érése: szeptember vége
Bora: finom illatú és zamatú. Általában kemény, savai azonban finomak, nagy extrakttartalmú
Elterjedése: Csongrádi, Tolnai, Etyek-Budai, Hajós-Bajai borvidék
Olaszrizling
Származása: nem tisztázott, Olasz- vagy Franciaország
Tőkéje: középerős vagy gyenge, sűrű, vékony vesszőzetű Fürtje: kicsi, hengeres, tömött, gyakran mellékfürtöt visel
Érése: október első fele
Bora: keserű mandulára emlékeztető ízű, többnyire lágy, fajtajelleges. Túlérett szőlőjéből különleges minőségű borokat készítenek
Elterjedése: nagyon elterjedt, szinte minden borvidéken megtalálható
Kéknyelű
Hungarikum
Származása: nem ismert, valószínűleg Magyarország
Tőkéje: középerős, görbe, lapított vesszőzetű
Fürtje: középnagy, kissé vállas, laza
Érése: október első fele
Bora: finom illatú és zamatú, egyes években különleges minőségű
Elterjedése: Badacsonyi borvidék
Hárslevelű
Hungarikum
Származása: valószínűleg magyar
Tőkéje: nagyon erős fejlődésű, ritka, merev, felálló vesszőzetű
Fürtje: nagy, elérheti a 40 cm-es hosszúságot is. Hengeres; laza a vége, olykor villásan elágazik
Érése: október első fele
Bora: fajtajelleges, finom, hársméz illatú és zamatú, testes. Több éves érlelés során kiváló minőségű. Önállóan a debrői hárslevelű, a furminttal együtt a tokaji borkülönlegességek alapját adja.
Elterjedése: Tokaj-hegyaljai, Mátraaljai és Egri borvidék
Furmint
Hungarikum
Származása: nem tisztázott
Tőkéje: kifejezetten erős növekedésű, kevés, hosszú, vastag vesszőt nevel
Fürtje: középnagy, laza, hengeres
Érése: október közepe
Bora: illatos, tüzes, savas, kissé fanyarkás ízű. Jó évjáratokban aszúsodik
Elterjedése: Tokaj-hegyaljai, Somlói, Bükkaljai borvidék
Juhfark
Hungarikum
Származása: Ausztria vagy Magyarország
Tőkéje: középerős növekedésű, lapított, világosbarna vesszők jellemzik
Fürtje: középnagy, hengeres, tömött
Érése: október közepe
Bora: különleges összetételű savakkal, finom illatokkal rendelkezik
Elterjedése: Somlói, Balatonfüred-Csopaki borvidék
Kövidinka
Hungarikum
Származása: Magyarország
Tőkéje: erőteljes növekedésű, ritka szürkésbarna vesszőzetű
Fürtje: középnagy vagy kicsi, vállas, tömött
Érése: október közepe
Bora: könnyű, lágy, asztali minőségű
Elterjedése: Kunsági, Csongrádi borvidék
Blauer Portugieser
Kékoportó
Származása: portugál, egyes szakemberek szerint osztrák
Tőkéje: közepes fejlődésű, kissé elterülő vesszőket nevel
Fürtje: középnagy, vállas, közepesen tömött
Érése: szeptember első fele
Bora: fajtajelleges, szép színű, finom csersavtartalmú
Elterjedése: Villányi, Egri, Szekszárdi borvidék
Zweigelt
Származása: Ausztria
Tőkéje: közepes növekedésű, ritka vesszőzetű
Fürtje: középnagy vagy nagy, vállas, nagyon tömött
Érése: szeptember második fele
Bora: jó minőségű, csersavban gazdag, harmonikus Elterjedése: Egri, Mátraaljai, Szekszárdi, Csongrádi borvidék
Kékfrankos
Származása: nem tisztázott
Tőkéje: kifejezetten erős növekedésű, kisszámú felálló vesszővel
Fürtje: középnagy, vállas, olykor ágas, közepesen tömött
Érése: szeptember vége
Bora: finom cserzőanyag-tartalmú, kissé savas ízhatású.
Az Egri Bikavér legfontosabb összetevője
Elterjedése: Szekszárdi, Villányi, Soproni, Egri, Mátraaljai borvidék (de az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek)
Merlot
Származása: Franciaország
Tőkéje: középerős, mereven álló vesszőzetű
Fürtje: kicsi, vállas, laza
Érése: szeptember vége
Bora: általában mélyvörös színű, telt, bársonyos ízű. Jellegzetes aromájú, száraz, minőségi bor
Elterjedése: Egri, Szekszárdi, Balatonboglári, Villányi borvidék
Cabernet Sauvignon
Származása: Franciaország
Tőkéje: gyenge növekedésű, mereven álló vesszőzetű
Fürtje: kicsi, vállas, közepesen tömött vagy laza
Érése: október eleje
Bora: különleges minőségű, kifejezetten fajtajelleges, bársonyos, cserzőanyagban gazdag
Elterjedése: Villányi, Szekszárdi, Egri, Balatonboglári, Hajós-Bajai borvidék
Kadarka
Hungarikum
Származása: Kis-Ázsia
Tőkéje: erős növekedésű, vesszői vastagok
Fürtje: középnagy, bőven termő, könnyen rothadó
Érése: október első fele
Bora: kitűnő, fűszeres és jellegzetes zamatú
Elterjedése: Kunsági, Csongrádi, Szekszárdi borvidék
Február
Böjtelő hava – Halak hava
Február még sok rossz időt, csikorgó hideget, ítéletidőt tartogat a tarsolyában. De február a farsangolás ideje is. Gyökere a pogány római Lupercalia ünnepben, a bacchanáliákban keresendő. Európaszerte nemcsak a szőlős-borosgazdák, az egyszerű földművesek körében volt általános, hanem a reneszánsz királyi udvarok kedvelt mulatságai közé tartozott. Mátyás király udvarában nagy maszkos mulatságokat rendeztek. Húshagyókedden – húshagyatkor – igazi karneváli hangulat uralkodott. A húshagyó keddi asszonyfarsang a szőlőhegyek pincéiben a Balaton-felvidéken ismert, kedves szokás volt. Ekkor az asszonyok előtt egész évben tilosnak számító borpincékbe vidám női csoportok látogattak ki délután és késő estébe tartó asszonyfarsangot tartottak. Húshagyó kedd mozgó ünnep, a farsang utolsó napja. Nevét onnan kapta, hogy régen a másnapján – Hamvazó szerdán – kezdődő negyvennapos húsvéti böjti időszak teljes hústilalommal járt.
Február 2. – Gyertyaszentelő boldogasszony
A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a Lupercaliát. Plutótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház gyertyaszentelési ünneppé szelídítette ezt az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség- szerencsevarázsló eszközzé vált.
Február 3. – Balázs napja
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben.
Február 14. – Bálint napja
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: „csücsülj be!”, akkor még hidegre kell számítani.
Február 15. – Fausztinus napja
Dél-Magyarország szőlőhegyein már korábban felmelegszik az idő, a férfiak nekifognak a munkának a szőlőben. A háziasszonyok számára ez a nap varrástiltó nap, amelyen nem szabad varrniuk semmit, mert bevarrják a tyúkokat, és azok egész évben nem tojnak.
Február 19. – Zsuzsanna napja
Egyes gazdák szerint csak mostantól lehet metszeni a szőlőt, hogy azon le ne fagyjon a rügy. A trágyát is lehet már hordani a földekre, elkezdődhet a készülődés a szántás-vetésre.
Február 24. – Jégtörő Mátyás napja
„Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkó csinál; ha meg talál, akko ront”. A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás és a termés szoros összefüggése. Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.
Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből