Szőlőfajták - Archimedia

    Irsai Olivér

Hungarikum

Származása: Magyarország 
Tőkéje: középerős, hosszú, elfekvő vesszőket nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, laza 
Érése: szeptember első fele
Bora: intenzíven muskotályos, lágy, gyorsan vénülő 
Elterjedése: Pannonhalma-Sokoróaljai, Balatonboglári, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidék

    Rizlingszilváni

Müller Thurgau

Származása: Németország 
Tőkéje: erős növekedésű, kevés számú, félmereven álló vesszőt nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, tömött 
Érése: szeptember közepe
Bora: fajtajelleges, mustjából többnyire reduktív típusú, gyorsan fejlődő bort készítenek 
Elterjedése: Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi, Balatonfüred-Csopaki, Balatonmelléke borvidék

    Ottonel Muskotály

Származása: Franciaország 
Tőkéje: gyenge növekedésű, elterülő, vékony vesszőzetű 
Fürtje: középnagy, hengeres vagy kissé vállas, közepesen tömött 
Érése: szeptember közepe
Bora: finom illatú és zamatú, lágy, finom savú bor. Kitűnő házasítási alapanyag 
Elterjedése: Mátraaljai, Egri, Balatonboglári borvidék

    Leányka

Származása: Erdély 
Tőkéje: erőteljes fejlődésű. Nagy számú vastag, világosbarna vesszőt nevel 
Fürtje: kicsi, vállas, tömött 
Érése: szeptember közepe
Bora: fajtajelleges illatú és zamatú, alkoholban gazdag, tüzes, lágy 
Elterjedése: Egri, Bükkaljai, Móri borvidék

    Szürkebarát

Származása: Franciaország 
Tőkéje: középerős, vesszői vékonyak, lilásszürkék, hamvasak 
Fürtje: kicsi, hengeres, nagyon tömött 
Érése: szeptember második fele
Bora: harmonikus, testes, íz-, zamat- és extraktgazdag, finom savú
Elterjedése: Badacsonyi, Mátraaljai, Balatonfelvidéki borvidék

    Tramini

Származása: bár nevét a dél-tiroli Traminról kapta, egyes kutatások szerint francia eredetű, mások Észak Görögországból származtatják 
Tőkéje: középerős növekedésű, sűrű vesszőzetű 
Fürtje: kicsi, szabálytalan alakú, tömött vagy közepesen tömött 
Érése: szeptember második fele
Bora: fajtajelleges, kellemes illatú, fűszeres zamatú, lágy, finom bor 
Elterjedése: Pannonhalma-Sokoróaljai, Mátraaljai, Egri, Móri borvidék

    Cserszegi fűszeres

Hungarikum

Származása: Magyarország 
Tőkéje: középerős növekedésű, kevés számú, hosszú ízközű vesszőt nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, kúpos, középtömött. Korai érésű fajtahibrid 
Érése: szeptember vége
Bora: illatos, sajátosan fűszeres zamatú, élénk savtartalmú 
Elterjedése: Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Etyek-Budai, Balatonfelvidéki, Balatonmelléke borvidék

    Chardonnay

Származása: Franciaország 
Tőkéje: nagyszámú, hengeres, barnássárga vesszőt nevel 
Fürtje: kicsi, hengeres vagy vállas, középtömött 
Érése: szeptember második fele
Bora: fajtajelleges, finom zamatú, kemény karakterű, élénk, elegáns bor 
Elterjedése: Etyek-Budai, Mátraaljai, Mecsekaljai, Tolnai, Balatonboglári, Ászár-Neszmélyi borvidék

    Ezerjó

Hungarikum

Származása: Magyarország 
Tőkéje: erős növekedésű, kevés számú vesszőt nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, tömött középérésű 
Érése: szeptember második fele
Bora: alkoholban gazdag, kemény, kissé fanyarkás ízű 
Elterjedése: Móri, Kunsági, Ászár-Neszmélyi borvidék

    Királyleányka

Hungarikum

Származása: Erdély 
Tőkéje: erős növekedésű, sűrű vesszőzetű 
Fürtje: közepes vagy kicsi, vállas, tömött 
Érése: szeptember vége
Bora: diszkréten muskotályos illatú, finom, harmonikus, testes 
Elterjedése: Balatonboglári, Mecsekaljai, Ászár-Neszmélyi, Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék

    Rajnai rizling

Származása: Rajna melléke 
Tőkéje: erős növekedésű, közepes számú, mereven felálló, hengeres vesszőt nevel 
Fürtje: kicsi, hengeres vagy kissé kúpos, gyakran szabálytalan alakú, tömött 
Érése: szeptember vége
Bora: finom illatú és zamatú. Általában kemény, savai azonban finomak, nagy extrakttartalmú 
Elterjedése: Csongrádi, Tolnai, Etyek-Budai, Hajós-Bajai borvidék

    Olaszrizling

Származása: nem tisztázott, Olasz- vagy Franciaország 
Tőkéje: középerős vagy gyenge, sűrű, vékony vesszőzetű Fürtje: kicsi, hengeres, tömött, gyakran mellékfürtöt visel 
Érése: október első fele
Bora: keserű mandulára emlékeztető ízű, többnyire lágy, fajtajelleges. Túlérett szőlőjéből különleges minőségű borokat készítenek 
Elterjedése: nagyon elterjedt, szinte minden borvidéken megtalálható

    Kéknyelű

Hungarikum

Származása: nem ismert, valószínűleg Magyarország 
Tőkéje: középerős, görbe, lapított vesszőzetű 
Fürtje: középnagy, kissé vállas, laza 
Érése: október első fele
Bora: finom illatú és zamatú, egyes években különleges minőségű 
Elterjedése: Badacsonyi borvidék

    Hárslevelű

Hungarikum

Származása: valószínűleg magyar 
Tőkéje: nagyon erős fejlődésű, ritka, merev, felálló vesszőzetű 
Fürtje: nagy, elérheti a 40 cm-es hosszúságot is. Hengeres; laza a vége, olykor villásan elágazik 
Érése: október első fele
Bora: fajtajelleges, finom, hársméz illatú és zamatú, testes. Több éves érlelés során kiváló minőségű. Önállóan a debrői hárslevelű, a furminttal együtt a tokaji borkülönlegességek alapját adja. 
Elterjedése: Tokaj-hegyaljai, Mátraaljai és Egri borvidék

    Furmint

Hungarikum

Származása: nem tisztázott 
Tőkéje: kifejezetten erős növekedésű, kevés, hosszú, vastag vesszőt nevel 
Fürtje: középnagy, laza, hengeres 
Érése: október közepe
Bora: illatos, tüzes, savas, kissé fanyarkás ízű. Jó évjáratokban aszúsodik 
Elterjedése: Tokaj-hegyaljai, Somlói, Bükkaljai borvidék

    Juhfark

Hungarikum

Származása: Ausztria vagy Magyarország 
Tőkéje: középerős növekedésű, lapított, világosbarna vesszők jellemzik 
Fürtje: középnagy, hengeres, tömött 
Érése: október közepe
Bora: különleges összetételű savakkal, finom illatokkal rendelkezik 
Elterjedése: Somlói, Balatonfüred-Csopaki borvidék

    Kövidinka

Hungarikum

Származása: Magyarország 
Tőkéje: erőteljes növekedésű, ritka szürkésbarna vesszőzetű 
Fürtje: középnagy vagy kicsi, vállas, tömött 
Érése: október közepe
Bora: könnyű, lágy, asztali minőségű 
Elterjedése: Kunsági, Csongrádi borvidék

    Blauer Portugieser

Kékoportó

Származása: portugál, egyes szakemberek szerint osztrák 
Tőkéje: közepes fejlődésű, kissé elterülő vesszőket nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, közepesen tömött 
Érése: szeptember első fele
Bora: fajtajelleges, szép színű, finom csersavtartalmú 
Elterjedése: Villányi, Egri, Szekszárdi borvidék

    Zweigelt

Származása: Ausztria 
Tőkéje: közepes növekedésű, ritka vesszőzetű 
Fürtje: középnagy vagy nagy, vállas, nagyon tömött 
Érése: szeptember második fele
Bora: jó minőségű, csersavban gazdag, harmonikus Elterjedése: Egri, Mátraaljai, Szekszárdi, Csongrádi borvidék

    Kékfrankos

Származása: nem tisztázott 
Tőkéje: kifejezetten erős növekedésű, kisszámú felálló vesszővel 
Fürtje: középnagy, vállas, olykor ágas, közepesen tömött 
Érése: szeptember vége
Bora: finom cserzőanyag-tartalmú, kissé savas ízhatású.
Az Egri Bikavér legfontosabb összetevője 
Elterjedése: Szekszárdi, Villányi, Soproni, Egri, Mátraaljai borvidék (de az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek)

    Merlot

Származása: Franciaország 
Tőkéje: középerős, mereven álló vesszőzetű 
Fürtje: kicsi, vállas, laza 
Érése: szeptember vége
Bora: általában mélyvörös színű, telt, bársonyos ízű. Jellegzetes aromájú, száraz, minőségi bor 
Elterjedése: Egri, Szekszárdi, Balatonboglári, Villányi borvidék

    Cabernet Sauvignon

Származása: Franciaország 
Tőkéje: gyenge növekedésű, mereven álló vesszőzetű 
Fürtje: kicsi, vállas, közepesen tömött vagy laza 
Érése: október eleje
Bora: különleges minőségű, kifejezetten fajtajelleges, bársonyos, cserzőanyagban gazdag 
Elterjedése: Villányi, Szekszárdi, Egri, Balatonboglári, Hajós-Bajai borvidék

    Kadarka

Hungarikum

Származása: Kis-Ázsia 
Tőkéje: erős növekedésű, vesszői vastagok 
Fürtje: középnagy, bőven termő, könnyen rothadó 
Érése: október első fele
Bora: kitűnő, fűszeres és jellegzetes zamatú 
Elterjedése: Kunsági, Csongrádi, Szekszárdi borvidék

Június

Szent Iván hava – Rák hava – Nyárelő

A Pünkösd mozgó ünnepként május végén vagy június elején megtartott ünnep, a húsvéti ünnepkör lezárása. Az egyház a Szentlélek Jézus által megígért eljövetelét és az egész világon való szétáradását ünnepli. A Pünkösd, mint ünnep, korábbi eredetű. A Pünkösd ugyanis a zsidó vallásban Peszah – azaz Húsvét – után következő ötvenedik napon volt. A legjellegzetesebb a pünkösdi népszokások közül a pünkösdi királyválasztás, amely ügyességi próbákkal, vetélkedéssel – lovasversennyel, bikahajszolással, bothúzással, kakasütéssel – járt...A pünkösdi király kiváltságai közé tartozott – például Dunántúl egyes vidékein –, hogy egy évig ingyen ihatott bort a kocsmában, annak árát az elöljáróság vagy a helybéli földesúr fizette.

Június 8. – Medárd napja

Medárd 458-ban született frank eredetű püspök, szent volt. Legendája szerint már gyermekként segített a szegényeken, köpenyét egy vak koldusnak, lovát egy földművesnek adta. A néphit szerint ha Medárd-napon esik, negyven napon át esős idő várható. A gabonaaratás és a szüreti munka védőszentje.

Június 14. – Éliás napja

Háztetőket tépett le, kocsikat borított fel, fákat csavart ki tövestül régen a dühöngő szélvihar Éliás napján. Somlón is emlékeznek olyan esetre, hogy hordókat döntött fel és görgetett le a vihar, sőt borosszekeret is magával ragadott a mély dűlőutakon lehömpölygő áradat. Már hajnalban lehetett következtetni a beálló időváltozásra. Ha a kelő napot szürke felhő övezte, biztosan megérkezett délutánra a neve napját ünneplő Éliás.

Június 15. – Vida – Vid – Vitus napja

Mindenütt azt tartják, hogy most fordul meg az időjárás. A rákok – a muravidékiek szerint – e napon kijönnek a folyó partjára, várják a változást. A Vid-napi időjárás termésjósló is. Jó idő esetén jó termés, rossz idő után rossz termés várható. Ha Szent Vid napján eső esik, hibás lesz az árpa, mondogatták már régóta. Vitus napján rendszerint viharos, zivataros az idő, ilyenkor gyertyát gyújtottak. Vid vértanú, szent életét a Martyrologium Hieronymianum 450 táján említi, más források szerint 303 táján halt vértanúhalált. Legendája szerint Szicíliában született pogány szülőktől.

Úrnapja

A magyar nyelvterület katolikus vidékein e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A tornácra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön „a nagy idő”, három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya lángjában égetik el, a hamuját a védendő termény földjébe, a szőlő négy sarkába elássák. A Balaton-felvidéken az úrnapi körmenet sátrának növényeit hazavitték és kis kereszt alakba összekötve a szőlőterület négy sarkára szúrta a szőlősgazda, ezzel is bekertelve, védve a szentelmény erejével a szőlőterületét és a szőlőtermését.

Az Úrnapja mozgó ünnep, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök. Ezen a napon az egyház újra megünnepli az Utolsó vacsora misztériumát, minthogy erre a nagyheti gyász miatt nem volt igazi alkalom. Az Úrnapját (Corpus Domini) a 13. század óta ülik meg. Az egyház szándéka szerint ez az ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében. Mindenütt körmeneteket tartanak. Körbehordozzák az Oltáriszentséget, a négy égtáj szerinti, zöld ágakkal, virágokkal díszített alkalmi oltároknál megállnak, imát mondanak. A vallásos körmeneteket – különösen a középkorban – nagy vigasságok követték. Krónikások jegyezték fel, hogy 1501-ben, a budavári úrnapi ünnepségen a főtér díszes szökőkútjából bor folyt, s mindenki ihatott belőle kedve szerint. A népi hitvilág a Szentség körülhordozásának a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző varázserőt tulajdonít.

Június 24. – Szent Iván napja

A nyári napforduló napjának ünnepe, amit Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek meg.

Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből