Irsai Olivér
Hungarikum
Származása: Magyarország
Tőkéje: középerős, hosszú, elfekvő vesszőket nevel
Fürtje: középnagy, vállas, laza
Érése: szeptember első fele
Bora: intenzíven muskotályos, lágy, gyorsan vénülő
Elterjedése: Pannonhalma-Sokoróaljai, Balatonboglári, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidék
Rizlingszilváni
Müller Thurgau
Származása: Németország
Tőkéje: erős növekedésű, kevés számú, félmereven álló vesszőt nevel
Fürtje: középnagy, vállas, tömött
Érése: szeptember közepe
Bora: fajtajelleges, mustjából többnyire reduktív típusú, gyorsan fejlődő bort készítenek
Elterjedése: Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi, Balatonfüred-Csopaki, Balatonmelléke borvidék
Ottonel Muskotály
Származása: Franciaország
Tőkéje: gyenge növekedésű, elterülő, vékony vesszőzetű
Fürtje: középnagy, hengeres vagy kissé vállas, közepesen tömött
Érése: szeptember közepe
Bora: finom illatú és zamatú, lágy, finom savú bor. Kitűnő házasítási alapanyag
Elterjedése: Mátraaljai, Egri, Balatonboglári borvidék
Leányka
Származása: Erdély
Tőkéje: erőteljes fejlődésű. Nagy számú vastag, világosbarna vesszőt nevel
Fürtje: kicsi, vállas, tömött
Érése: szeptember közepe
Bora: fajtajelleges illatú és zamatú, alkoholban gazdag, tüzes, lágy
Elterjedése: Egri, Bükkaljai, Móri borvidék
Szürkebarát
Származása: Franciaország
Tőkéje: középerős, vesszői vékonyak, lilásszürkék, hamvasak
Fürtje: kicsi, hengeres, nagyon tömött
Érése: szeptember második fele
Bora: harmonikus, testes, íz-, zamat- és extraktgazdag, finom savú
Elterjedése: Badacsonyi, Mátraaljai, Balatonfelvidéki borvidék
Tramini
Származása: bár nevét a dél-tiroli Traminról kapta, egyes kutatások szerint francia eredetű, mások Észak Görögországból származtatják
Tőkéje: középerős növekedésű, sűrű vesszőzetű
Fürtje: kicsi, szabálytalan alakú, tömött vagy közepesen tömött
Érése: szeptember második fele
Bora: fajtajelleges, kellemes illatú, fűszeres zamatú, lágy, finom bor
Elterjedése: Pannonhalma-Sokoróaljai, Mátraaljai, Egri, Móri borvidék
Cserszegi fűszeres
Hungarikum
Származása: Magyarország
Tőkéje: középerős növekedésű, kevés számú, hosszú ízközű vesszőt nevel
Fürtje: középnagy, vállas, kúpos, középtömött. Korai érésű fajtahibrid
Érése: szeptember vége
Bora: illatos, sajátosan fűszeres zamatú, élénk savtartalmú
Elterjedése: Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Etyek-Budai, Balatonfelvidéki, Balatonmelléke borvidék
Chardonnay
Származása: Franciaország
Tőkéje: nagyszámú, hengeres, barnássárga vesszőt nevel
Fürtje: kicsi, hengeres vagy vállas, középtömött
Érése: szeptember második fele
Bora: fajtajelleges, finom zamatú, kemény karakterű, élénk, elegáns bor
Elterjedése: Etyek-Budai, Mátraaljai, Mecsekaljai, Tolnai, Balatonboglári, Ászár-Neszmélyi borvidék
Ezerjó
Hungarikum
Származása: Magyarország
Tőkéje: erős növekedésű, kevés számú vesszőt nevel
Fürtje: középnagy, vállas, tömött középérésű
Érése: szeptember második fele
Bora: alkoholban gazdag, kemény, kissé fanyarkás ízű
Elterjedése: Móri, Kunsági, Ászár-Neszmélyi borvidék
Királyleányka
Hungarikum
Származása: Erdély
Tőkéje: erős növekedésű, sűrű vesszőzetű
Fürtje: közepes vagy kicsi, vállas, tömött
Érése: szeptember vége
Bora: diszkréten muskotályos illatú, finom, harmonikus, testes
Elterjedése: Balatonboglári, Mecsekaljai, Ászár-Neszmélyi, Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék
Rajnai rizling
Származása: Rajna melléke
Tőkéje: erős növekedésű, közepes számú, mereven felálló, hengeres vesszőt nevel
Fürtje: kicsi, hengeres vagy kissé kúpos, gyakran szabálytalan alakú, tömött
Érése: szeptember vége
Bora: finom illatú és zamatú. Általában kemény, savai azonban finomak, nagy extrakttartalmú
Elterjedése: Csongrádi, Tolnai, Etyek-Budai, Hajós-Bajai borvidék
Olaszrizling
Származása: nem tisztázott, Olasz- vagy Franciaország
Tőkéje: középerős vagy gyenge, sűrű, vékony vesszőzetű Fürtje: kicsi, hengeres, tömött, gyakran mellékfürtöt visel
Érése: október első fele
Bora: keserű mandulára emlékeztető ízű, többnyire lágy, fajtajelleges. Túlérett szőlőjéből különleges minőségű borokat készítenek
Elterjedése: nagyon elterjedt, szinte minden borvidéken megtalálható
Kéknyelű
Hungarikum
Származása: nem ismert, valószínűleg Magyarország
Tőkéje: középerős, görbe, lapított vesszőzetű
Fürtje: középnagy, kissé vállas, laza
Érése: október első fele
Bora: finom illatú és zamatú, egyes években különleges minőségű
Elterjedése: Badacsonyi borvidék
Hárslevelű
Hungarikum
Származása: valószínűleg magyar
Tőkéje: nagyon erős fejlődésű, ritka, merev, felálló vesszőzetű
Fürtje: nagy, elérheti a 40 cm-es hosszúságot is. Hengeres; laza a vége, olykor villásan elágazik
Érése: október első fele
Bora: fajtajelleges, finom, hársméz illatú és zamatú, testes. Több éves érlelés során kiváló minőségű. Önállóan a debrői hárslevelű, a furminttal együtt a tokaji borkülönlegességek alapját adja.
Elterjedése: Tokaj-hegyaljai, Mátraaljai és Egri borvidék
Furmint
Hungarikum
Származása: nem tisztázott
Tőkéje: kifejezetten erős növekedésű, kevés, hosszú, vastag vesszőt nevel
Fürtje: középnagy, laza, hengeres
Érése: október közepe
Bora: illatos, tüzes, savas, kissé fanyarkás ízű. Jó évjáratokban aszúsodik
Elterjedése: Tokaj-hegyaljai, Somlói, Bükkaljai borvidék
Juhfark
Hungarikum
Származása: Ausztria vagy Magyarország
Tőkéje: középerős növekedésű, lapított, világosbarna vesszők jellemzik
Fürtje: középnagy, hengeres, tömött
Érése: október közepe
Bora: különleges összetételű savakkal, finom illatokkal rendelkezik
Elterjedése: Somlói, Balatonfüred-Csopaki borvidék
Kövidinka
Hungarikum
Származása: Magyarország
Tőkéje: erőteljes növekedésű, ritka szürkésbarna vesszőzetű
Fürtje: középnagy vagy kicsi, vállas, tömött
Érése: október közepe
Bora: könnyű, lágy, asztali minőségű
Elterjedése: Kunsági, Csongrádi borvidék
Blauer Portugieser
Kékoportó
Származása: portugál, egyes szakemberek szerint osztrák
Tőkéje: közepes fejlődésű, kissé elterülő vesszőket nevel
Fürtje: középnagy, vállas, közepesen tömött
Érése: szeptember első fele
Bora: fajtajelleges, szép színű, finom csersavtartalmú
Elterjedése: Villányi, Egri, Szekszárdi borvidék
Zweigelt
Származása: Ausztria
Tőkéje: közepes növekedésű, ritka vesszőzetű
Fürtje: középnagy vagy nagy, vállas, nagyon tömött
Érése: szeptember második fele
Bora: jó minőségű, csersavban gazdag, harmonikus Elterjedése: Egri, Mátraaljai, Szekszárdi, Csongrádi borvidék
Kékfrankos
Származása: nem tisztázott
Tőkéje: kifejezetten erős növekedésű, kisszámú felálló vesszővel
Fürtje: középnagy, vállas, olykor ágas, közepesen tömött
Érése: szeptember vége
Bora: finom cserzőanyag-tartalmú, kissé savas ízhatású.
Az Egri Bikavér legfontosabb összetevője
Elterjedése: Szekszárdi, Villányi, Soproni, Egri, Mátraaljai borvidék (de az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek)
Merlot
Származása: Franciaország
Tőkéje: középerős, mereven álló vesszőzetű
Fürtje: kicsi, vállas, laza
Érése: szeptember vége
Bora: általában mélyvörös színű, telt, bársonyos ízű. Jellegzetes aromájú, száraz, minőségi bor
Elterjedése: Egri, Szekszárdi, Balatonboglári, Villányi borvidék
Cabernet Sauvignon
Származása: Franciaország
Tőkéje: gyenge növekedésű, mereven álló vesszőzetű
Fürtje: kicsi, vállas, közepesen tömött vagy laza
Érése: október eleje
Bora: különleges minőségű, kifejezetten fajtajelleges, bársonyos, cserzőanyagban gazdag
Elterjedése: Villányi, Szekszárdi, Egri, Balatonboglári, Hajós-Bajai borvidék
Kadarka
Hungarikum
Származása: Kis-Ázsia
Tőkéje: erős növekedésű, vesszői vastagok
Fürtje: középnagy, bőven termő, könnyen rothadó
Érése: október első fele
Bora: kitűnő, fűszeres és jellegzetes zamatú
Elterjedése: Kunsági, Csongrádi, Szekszárdi borvidék
Május
Pünkösd hava vagy kettősök hava – tavaszutó
Május a természet kibontakozásának, a termékenységnek a hónapja, a virágnyílás, rózsanyílás fő ideje. Többnyire májusban ünneplik a Pünkösdöt, ezt a másik mozgó ünnepet, ezért májust Pünkösd havának is nevezik. Baranyában azt mondják: „Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz”.
Május 1. – Majális
Már régóta közös kirándulások, ünnepi lakomák szokása is tartozik a naphoz. A majálist, a vidám népmulatságot rendszerint valamelyik közeli erdőben tartották, s a magukkal vitt ételt, italt fogyasztották. Később egész sokadalommá szélesedett a majális, volt ott zsákbanfutás, póznamászás, birkózóverseny, erőmérés, lóverseny, ének és tánc, katonazene. Május elseje a májusfa állításának ideje is. Május elsejére virradó éjfélkor a legények szeretőjüknek állítottak májusfát: pántlikákat, selyemkendőt s egy fehér, átlátszó üvegben vörösbort kötöztek rá. Közben a lányos ház kerítését zöld ágakkal díszítették, de ezt a háziak korán reggel sietve eltüntették. A falu népe reggelre kelve kíváncsian vizsgálta, melyik lány háza előtt magaslik májusfa, közben találgatták, ugyan ki állíthatta. A fa ledöntésére a hónap végén került sor.
Május 6. – Babevő János napja
A soproni német szőlőtermesztők a szőlőben köztes növényként babot is termesztettek, ahonnan a „poncihter” név is származott. A német babtermesztő „Bonenzüchter” név népetimológiai változata lett a poncihter. Ezt a nevet a magyarországi népleírások is átvették, és használták a soproni parasztpolgárok és a módos városi polgárok elnevezésére. A szőlő, a bab és a bor jól megfért egymással, hozzájárulva évszázadokon át a városi polgárok jómódjához. Sopron a 18–19. századra a legnagyobb nyugati irányú borexportot bonyolította le. Soproni név alatt keltek el a belső-dunántúli, balatoni, somogyi, sőt még a tolnai borok is. A borkereskedő város polgári életformájához szorosan hozzátartozott a borkereskedelem nemcsak a saját borral, hanem a más vidékek jóminőségű boraival történő sáfárkodás is.
Májusi fagyosszentek
Általában a középső hármat, Pongrácot, Szervácot és Bonifácot nevezzük fagyosszentnek, de valójában többen vannak. A „három -ác” napjai: május 12.,13., illetve 14. Legendájuk szerint Pongrác, Szervác és Bonifác a kereszténység első évszázadaiban élt. Pongrácot 14 éves korában Diocletianus császár uralkodása idején – keresztény hitéért lefejezték; Szervác a mai Belgium területén lévő Touger püspöke volt, és aggastyánként 384-ben szenvedett vértanúhalált; Bonifácot, aki 675 körül született Angliában, majd német hittérítő, sőt mainzi érsek lett, szintén idős emberként ölték meg a német pogányok. Nálunk fagyosszentekként emlegetik őket, Németországban „három szigorú úr”-ként vagy, „jeges szentek”-ként tartják számon, Franciaországban „szőlőfagyasztóknak” nevezik. A nevükhöz fűződő fagyok május közepe táján szinte minden évben jelentkeznek, és a mezőgazdaságban gyakran súlyos károkat okoznak, ugyanis az addig egyenletesen emelkedő hőmérséklet nemegyszer fagypont alá süllyed.
Május 12. – Pongrác napja
A három fagyos nap közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordul, sőt fagy is jelentkezhet, ami "leszüreteli a szőlőt", tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek-füstöltek a szőlőkben. A megfigyelés szerint sokfelé azt tartják, hogy amilyen a Pongrác-napi időjárás, olyan lesz Orbánkor is. Mivel fagy is várható Pongráckor, nem ajánlatos palántázni, mert a gyenge palánták lefagynak. Ha esik az eső, akkor a gazda örül is meg szomorkodik is, mivel az eső jót tesz a mezőnek, viszont árt a szőlőnek.
Május 13. – Szervác napja
Szervác napja a fagyosszentek második napja. Szervác viselkedése nem különbözik Bonifácétól. Baranyában hallani a következőt: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz.”
Május 14. – Bonifác napja
A három fagyosszent idején három napig nem lehetett kapálni a szőlőhegyeken, mert akkor nem termett a népi hiedelem szerint a szőlő.
Május 25. – Orbán napja
Orbán – egyes helyeken: Urbán – középkori szent, akinek kultusza leginkább az Alföldön, Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon alakult ki a 17. században a Kárpát-medencében. A neki szentelt kápolnákkal, szobrokkal elsősorban a szőlőhegyeken vagy azok környékén lehet találkozni, hiszen tőle várják a szőlők védelmét, megóvását, a növénybetegségek elhárítását. Alakját hordókra, szőlészeti munkaeszközökre is kifaragták ugyanezen célból. Miután római pápa volt, mindig pápai ornátusban, fején a tiarával, kezében aranykehellyel ábrázolják, de minden tiszteletük mellett erősen meg is bírálják: ha szép, meleg idővel érkezik, akkor szobrát a vásártéren vagy faluközpontban finom posztóval letakart asztalra állították, megkoszorúzták, borral meglocsolták, kaláccsal megajándékozták. Ha azonban esővel, hideggel virradt meg a napja, sárral dobálták meg.
Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből