Szőlőfajták - Archimedia

    Irsai Olivér

Hungarikum

Származása: Magyarország 
Tőkéje: középerős, hosszú, elfekvő vesszőket nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, laza 
Érése: szeptember első fele
Bora: intenzíven muskotályos, lágy, gyorsan vénülő 
Elterjedése: Pannonhalma-Sokoróaljai, Balatonboglári, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidék

    Rizlingszilváni

Müller Thurgau

Származása: Németország 
Tőkéje: erős növekedésű, kevés számú, félmereven álló vesszőt nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, tömött 
Érése: szeptember közepe
Bora: fajtajelleges, mustjából többnyire reduktív típusú, gyorsan fejlődő bort készítenek 
Elterjedése: Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi, Balatonfüred-Csopaki, Balatonmelléke borvidék

    Ottonel Muskotály

Származása: Franciaország 
Tőkéje: gyenge növekedésű, elterülő, vékony vesszőzetű 
Fürtje: középnagy, hengeres vagy kissé vállas, közepesen tömött 
Érése: szeptember közepe
Bora: finom illatú és zamatú, lágy, finom savú bor. Kitűnő házasítási alapanyag 
Elterjedése: Mátraaljai, Egri, Balatonboglári borvidék

    Leányka

Származása: Erdély 
Tőkéje: erőteljes fejlődésű. Nagy számú vastag, világosbarna vesszőt nevel 
Fürtje: kicsi, vállas, tömött 
Érése: szeptember közepe
Bora: fajtajelleges illatú és zamatú, alkoholban gazdag, tüzes, lágy 
Elterjedése: Egri, Bükkaljai, Móri borvidék

    Szürkebarát

Származása: Franciaország 
Tőkéje: középerős, vesszői vékonyak, lilásszürkék, hamvasak 
Fürtje: kicsi, hengeres, nagyon tömött 
Érése: szeptember második fele
Bora: harmonikus, testes, íz-, zamat- és extraktgazdag, finom savú
Elterjedése: Badacsonyi, Mátraaljai, Balatonfelvidéki borvidék

    Tramini

Származása: bár nevét a dél-tiroli Traminról kapta, egyes kutatások szerint francia eredetű, mások Észak Görögországból származtatják 
Tőkéje: középerős növekedésű, sűrű vesszőzetű 
Fürtje: kicsi, szabálytalan alakú, tömött vagy közepesen tömött 
Érése: szeptember második fele
Bora: fajtajelleges, kellemes illatú, fűszeres zamatú, lágy, finom bor 
Elterjedése: Pannonhalma-Sokoróaljai, Mátraaljai, Egri, Móri borvidék

    Cserszegi fűszeres

Hungarikum

Származása: Magyarország 
Tőkéje: középerős növekedésű, kevés számú, hosszú ízközű vesszőt nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, kúpos, középtömött. Korai érésű fajtahibrid 
Érése: szeptember vége
Bora: illatos, sajátosan fűszeres zamatú, élénk savtartalmú 
Elterjedése: Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Etyek-Budai, Balatonfelvidéki, Balatonmelléke borvidék

    Chardonnay

Származása: Franciaország 
Tőkéje: nagyszámú, hengeres, barnássárga vesszőt nevel 
Fürtje: kicsi, hengeres vagy vállas, középtömött 
Érése: szeptember második fele
Bora: fajtajelleges, finom zamatú, kemény karakterű, élénk, elegáns bor 
Elterjedése: Etyek-Budai, Mátraaljai, Mecsekaljai, Tolnai, Balatonboglári, Ászár-Neszmélyi borvidék

    Ezerjó

Hungarikum

Származása: Magyarország 
Tőkéje: erős növekedésű, kevés számú vesszőt nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, tömött középérésű 
Érése: szeptember második fele
Bora: alkoholban gazdag, kemény, kissé fanyarkás ízű 
Elterjedése: Móri, Kunsági, Ászár-Neszmélyi borvidék

    Királyleányka

Hungarikum

Származása: Erdély 
Tőkéje: erős növekedésű, sűrű vesszőzetű 
Fürtje: közepes vagy kicsi, vállas, tömött 
Érése: szeptember vége
Bora: diszkréten muskotályos illatú, finom, harmonikus, testes 
Elterjedése: Balatonboglári, Mecsekaljai, Ászár-Neszmélyi, Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék

    Rajnai rizling

Származása: Rajna melléke 
Tőkéje: erős növekedésű, közepes számú, mereven felálló, hengeres vesszőt nevel 
Fürtje: kicsi, hengeres vagy kissé kúpos, gyakran szabálytalan alakú, tömött 
Érése: szeptember vége
Bora: finom illatú és zamatú. Általában kemény, savai azonban finomak, nagy extrakttartalmú 
Elterjedése: Csongrádi, Tolnai, Etyek-Budai, Hajós-Bajai borvidék

    Olaszrizling

Származása: nem tisztázott, Olasz- vagy Franciaország 
Tőkéje: középerős vagy gyenge, sűrű, vékony vesszőzetű Fürtje: kicsi, hengeres, tömött, gyakran mellékfürtöt visel 
Érése: október első fele
Bora: keserű mandulára emlékeztető ízű, többnyire lágy, fajtajelleges. Túlérett szőlőjéből különleges minőségű borokat készítenek 
Elterjedése: nagyon elterjedt, szinte minden borvidéken megtalálható

    Kéknyelű

Hungarikum

Származása: nem ismert, valószínűleg Magyarország 
Tőkéje: középerős, görbe, lapított vesszőzetű 
Fürtje: középnagy, kissé vállas, laza 
Érése: október első fele
Bora: finom illatú és zamatú, egyes években különleges minőségű 
Elterjedése: Badacsonyi borvidék

    Hárslevelű

Hungarikum

Származása: valószínűleg magyar 
Tőkéje: nagyon erős fejlődésű, ritka, merev, felálló vesszőzetű 
Fürtje: nagy, elérheti a 40 cm-es hosszúságot is. Hengeres; laza a vége, olykor villásan elágazik 
Érése: október első fele
Bora: fajtajelleges, finom, hársméz illatú és zamatú, testes. Több éves érlelés során kiváló minőségű. Önállóan a debrői hárslevelű, a furminttal együtt a tokaji borkülönlegességek alapját adja. 
Elterjedése: Tokaj-hegyaljai, Mátraaljai és Egri borvidék

    Furmint

Hungarikum

Származása: nem tisztázott 
Tőkéje: kifejezetten erős növekedésű, kevés, hosszú, vastag vesszőt nevel 
Fürtje: középnagy, laza, hengeres 
Érése: október közepe
Bora: illatos, tüzes, savas, kissé fanyarkás ízű. Jó évjáratokban aszúsodik 
Elterjedése: Tokaj-hegyaljai, Somlói, Bükkaljai borvidék

    Juhfark

Hungarikum

Származása: Ausztria vagy Magyarország 
Tőkéje: középerős növekedésű, lapított, világosbarna vesszők jellemzik 
Fürtje: középnagy, hengeres, tömött 
Érése: október közepe
Bora: különleges összetételű savakkal, finom illatokkal rendelkezik 
Elterjedése: Somlói, Balatonfüred-Csopaki borvidék

    Kövidinka

Hungarikum

Származása: Magyarország 
Tőkéje: erőteljes növekedésű, ritka szürkésbarna vesszőzetű 
Fürtje: középnagy vagy kicsi, vállas, tömött 
Érése: október közepe
Bora: könnyű, lágy, asztali minőségű 
Elterjedése: Kunsági, Csongrádi borvidék

    Blauer Portugieser

Kékoportó

Származása: portugál, egyes szakemberek szerint osztrák 
Tőkéje: közepes fejlődésű, kissé elterülő vesszőket nevel 
Fürtje: középnagy, vállas, közepesen tömött 
Érése: szeptember első fele
Bora: fajtajelleges, szép színű, finom csersavtartalmú 
Elterjedése: Villányi, Egri, Szekszárdi borvidék

    Zweigelt

Származása: Ausztria 
Tőkéje: közepes növekedésű, ritka vesszőzetű 
Fürtje: középnagy vagy nagy, vállas, nagyon tömött 
Érése: szeptember második fele
Bora: jó minőségű, csersavban gazdag, harmonikus Elterjedése: Egri, Mátraaljai, Szekszárdi, Csongrádi borvidék

    Kékfrankos

Származása: nem tisztázott 
Tőkéje: kifejezetten erős növekedésű, kisszámú felálló vesszővel 
Fürtje: középnagy, vállas, olykor ágas, közepesen tömött 
Érése: szeptember vége
Bora: finom cserzőanyag-tartalmú, kissé savas ízhatású.
Az Egri Bikavér legfontosabb összetevője 
Elterjedése: Szekszárdi, Villányi, Soproni, Egri, Mátraaljai borvidék (de az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek)

    Merlot

Származása: Franciaország 
Tőkéje: középerős, mereven álló vesszőzetű 
Fürtje: kicsi, vállas, laza 
Érése: szeptember vége
Bora: általában mélyvörös színű, telt, bársonyos ízű. Jellegzetes aromájú, száraz, minőségi bor 
Elterjedése: Egri, Szekszárdi, Balatonboglári, Villányi borvidék

    Cabernet Sauvignon

Származása: Franciaország 
Tőkéje: gyenge növekedésű, mereven álló vesszőzetű 
Fürtje: kicsi, vállas, közepesen tömött vagy laza 
Érése: október eleje
Bora: különleges minőségű, kifejezetten fajtajelleges, bársonyos, cserzőanyagban gazdag 
Elterjedése: Villányi, Szekszárdi, Egri, Balatonboglári, Hajós-Bajai borvidék

    Kadarka

Hungarikum

Származása: Kis-Ázsia 
Tőkéje: erős növekedésű, vesszői vastagok 
Fürtje: középnagy, bőven termő, könnyen rothadó 
Érése: október első fele
Bora: kitűnő, fűszeres és jellegzetes zamatú 
Elterjedése: Kunsági, Csongrádi, Szekszárdi borvidék

Február

Böjtelő hava – Halak hava

Február még sok rossz időt, csikorgó hideget, ítéletidőt tartogat a tarsolyában. De február a farsangolás ideje is. Gyökere a pogány római Lupercalia ünnepben, a bacchanáliákban keresendő. Európaszerte nemcsak a szőlős-borosgazdák, az egyszerű földművesek körében volt általános, hanem a reneszánsz királyi udvarok kedvelt mulatságai közé tartozott. Mátyás király udvarában nagy maszkos mulatságokat rendeztek. Húshagyókedden – húshagyatkor – igazi karneváli hangulat uralkodott. A húshagyó keddi asszonyfarsang a szőlőhegyek pincéiben a Balaton-felvidéken ismert, kedves szokás volt. Ekkor az asszonyok előtt egész évben tilosnak számító borpincékbe vidám női csoportok látogattak ki délután és késő estébe tartó asszonyfarsangot tartottak. Húshagyó kedd mozgó ünnep, a farsang utolsó napja. Nevét onnan kapta, hogy régen a másnapján – Hamvazó szerdán – kezdődő negyvennapos húsvéti böjti időszak teljes hústilalommal járt.

Február 2. – Gyertyaszentelő boldogasszony

A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a Lupercaliát. Plutótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház gyertyaszentelési ünneppé szelídítette ezt az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség- szerencsevarázsló eszközzé vált.

Február 3. – Balázs napja

Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben.

Február 14. – Bálint napja

A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: „csücsülj be!”, akkor még hidegre kell számítani.

Február 15. – Fausztinus napja

Dél-Magyarország szőlőhegyein már korábban felmelegszik az idő, a férfiak nekifognak a munkának a szőlőben. A háziasszonyok számára ez a nap varrástiltó nap, amelyen nem szabad varrniuk semmit, mert bevarrják a tyúkokat, és azok egész évben nem tojnak.

Február 19. – Zsuzsanna napja

Egyes gazdák szerint csak mostantól lehet metszeni a szőlőt, hogy azon le ne fagyjon a rügy. A trágyát is lehet már hordani a földekre, elkezdődhet a készülődés a szántás-vetésre.

Február 24. – Jégtörő Mátyás napja

„Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkó csinál; ha meg talál, akko ront”. A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás és a termés szoros összefüggése. Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.

Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből